Lapszámok

BETONÉPÍTÉS, ÉPÍTÉSZET

1. helyezett Pomázi Dorottya, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Búvárközpont és kutatóbázis, Rudabánya

„A tervezett kutatóközpont és búvárbázis kialakításánál fontos szempont volt, hogy a most jelenlévő természetes látványt minél kevésbé zavarja az épületegyüttes. A búvárközpont a vízparton kapott helyet, ahonnan a merülési pontok könnyen elérhetők. Az épület igyekszik belesimulni a tájba és minél kevesebb helyet elfoglalni a tóparton, emiatt a kiszolgáló sáv a domboldalba van süllyesztve. A kutatóbázis a tó vízszintjétől kb. 23-25 m-rel magasabban lévő teraszon helyezkedik el. Az épületek puritánsága miatt fontosnak tartottam, hogy ahol lehet, a szerkezet megmutatkozzon, így a bányató túlpartján közelmúltban épült Rudapithecus látványtár anyaghasználatához hasonlóan látszóbeton-felületeket alkalmaztam. A résfalas megoldások (akna, medence), az összekötő alagút (új osztrák alagútépítési módszer), az attika fedése, a járható tető nyílt hézagos betonburkolata, a belső terek csiszolt betonpadlója mind-mind az anyag egyszerű szépségét hivatottak bemutatni.

2. helyezett Jakab Zsófia, Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar - A pécsi TV-torony újragondolása

"Egy országszerte közkedvelt látogatópont környezeti és építészeti újragondolása, a múlt értékeinek megtartásával párhuzamosan egy kezdeményezés a város szimbólumává vált épületének megszépítésére, valamint a rég elfojtott szociológiai feszültségek levezetésére. Összefogja a feledésbe merült és elhagyott funkciókat, új értelmet ad a kihasználásukra.

Szerkezetileg és építészetileg is meghatározó anyag ebből a szempontból a beton. A TV-torony tervezői tudatosan minden felületet nyersen hagytak, ennek függvényében ezt értékként kezelve a betonszerkezeteken kívül minden külsőleg látható elem nyersbeton felületű. A tervezés során az üvegszerkezetek tervezésére is nagy hangsúlyt fektettem, hiszen ezek hosszú távon szolgálják a kilátó legfontosabb értékét, a panorámát.”

3. helyezett Hazler Edina, Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar - Pécsi Pollack Strand

„Diplomamunkám célja a helyi közösségi fürdőélmény létrehozása. Ezt kellett összevetnem a hely múltjával és a jelenleg zajló, a tervezési területet nagyban érintő közútépítéssel, valamint a campus területén történő Modern Városok keretein belül megvalósuló egyetemi fejlesztésekkel.

A felületek megválasztását alapvetően befolyásolják mind a szabványi előírások, mind az épület funkciója és a használatának módja. Az épület primerszerkezete monolit vasbeton szerkezet. A téli használatú tereket határoló szerkezetek vastag hőszigetelésű falszerkezeteket tesznek szükségessé. Az épületek burkolata átszellőztetett, aminek következtében a nyári napvédelme a vakolt épületekénél meglehetősen jobb.”

Különdíj: Tóth Gábor, Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar - Igali Gyógyfürdő

„Elsősorban a fürdőtér kialakítása során kezdtem el játszadozni a transzparens beton használatával. A fürdőtér térképzési koncepciója arra épül, hogy kisebb, zártabb, sötétebb tónusú terekből indulva haladunk egy egyre tágasabb és világosabb térformálás felé. A belső medencetér térleválasztására Litracon transzparens betonfalakat alkalmaztam, hogy ezzel is hozzájáruljak ezeknek a tereknek a fényáthatási játékához. Ehhez a megjelenéshez szerettem volna illeszteni az épület külső megjelenését, ezért döntöttem a látszóbeton anyaghasználat mellett. A fő épületszárnyat egy sötétszürke tónusú felülettel emeltem ki a többi épületrész közül, amelyeket egy világosabb szürke árnyalattal képeztem ki. A medencetér falánál a sötétszürke felülettel megegyező színben Ivanka perforált betonelem-burkolat van a függönyfal előtt, az Ivanka betonlapok fényjátékukkal javítják az épület esztétikai megjelenését, valamint árnyékoló szerepet is betöltenek a belső térre vonatkozóan.” (Pályamunka: a címlapon)

ANYAG, TECHNOLÓGIA

1. helyezett Gulyás Benjámin, Miskolci Egyetem - Öblösüveg hulladékból történő üveghab-gyártás

„Az üveghab olyan anyag, amely egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik: könnyű, merev, ellenálló, hőszigetelő, fagyálló, nem gyúlékony, kémiailag semleges és nem mérgező, rágcsáló- és rovarrezisztens, baktériumálló, víz- és gőzálló. Ezen túlmenően az üveghabnak alacsony a szállítási költsége, könnyen kezelhető, vágható és fúrható, könnyen kombinálható a betonokkal. A zöld pelleteket az optimalizált pelletezési paraméterekkel állítottuk elő. A pellet előállításához különböző szemcseméret-eloszlású üvegőrleményt, Na-bentonitot és dolomitot használtunk. A finomabb üvegőrlemény kisebb üvegsűrűségű pelleteket eredményezett. A mechanikai stabilitást a Deval-dobon végzett kopásvizsgálattal vizsgáltuk. Míg a 4-6,3 mm-es üveghab pelletek esetén 0,32% volt az aprózódás mértéke, addig a 16-20 mm-es üveghab pelletek esetén 3,32% volt az aprózódás mértéke.”

2. helyezett Molnár Mercédesz, Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar - Vasbeton szerkezetek utólagos megerősítésének vizsgálata

„Pályamunkámban a vasbeton tartószerkezetek utólagos megerősítésével foglalkozom. Ezen témában laboratóriumban végzett kísérletek segítségével hasonlítottam össze két megerősítési módszert, a szénszálszövet-erősítést és a bazalt rovinggal készített finomszemcsés betonerősítést. A textilbeton (TRC- Textile Reinforced Concrete) leegyszerűsítve egy finomszemcsés betonból és textilből álló kompozit anyag, melyben a húzó igénybevételek felvétele a textil feladata, a nyomó igénybevételek felvétele, valamint a megerősítendő felület és a textilréteg közti, továbbá az egyes textilrétegek közti kapcsolat biztosítása és azok védelme a finomszemcsés beton feladata.”

3. helyezett Ambrus Mária, Miskolci Egyetem - Pernye-vörösiszap alapú geopolimer fejlesztése

„A fenntartható fejlődés és a környezeti fenntarthatóság elérése érdekében világszerte kutatások folynak a nagy tömegben rendelkezésre álló másodlagos nyersanyagforrások optimális felhasználhatóságával kapcsolatban. Ilyen anyag például a pernye, ami a széntüzelésű erőművek mellékterméke, és a vörösiszap, amely a timföldgyártás során keletkező hulladék. Kutatásom során geopolimer fejlesztésére irányuló szisztematikus kísérletsorozatot végeztem deponált pernye és vörösiszap együttes felhasználásával.

A geopolimerek szervetlen polimerek, melyek építőipari alkalmazása a legjelentősebb. A kísérleteim során vizsgáltam az optimális szilárd anyag és aktiváló oldat arányát, az aktiváló oldat koncentrációjának és összetételének, továbbá a pernye finomságának a geopolimer tulajdonságaira gyakorolt hatását. Ezután a vörösiszap-adagolás hatásának tanulmányozására irányuló kísérleteket végeztem. Megállapítható, hogy a pernye és vörösiszap együttes felhasználásával a szakirodalomban publikált értékekhez hasonló nyomószilárdságú geopolimer állítható elő.”