Lapszámok

Az Újpest központját meghatározó templom-városháza-piac funkciók közül az utóbbi új épületet kapott: a meglévő, hetvenes években épült, leromlott állapotú piaccsarnok határán modern piaccsarnok létesült. Az új piac a földszinten és az 1. emeleten helyezkedik el, alatta két szint mélygarázs, felette két szinten rendezvényközpont kapott helyet. A tervezői koncepció szerint az épület a harsány piaci áruk és rendezvények számára semleges, hangsúlyozottan anyagszerű, szürke hátteret biztosít, melynek fontos eleme a látványbeton. Az épületkomplexum a Firka Építész Stúdió Kft. tervei alapján készült, vezető tervezője Bun Zoltán PhD volt, aki a Minden építés alapja 2018 pályázat „Betonépítészet tervezőknek” kategóriájának győztese lett.

Az épület szerkezete szinte kizárólag monolit vasbetonból készült. Ezt a közösségi terekben jellemzően látszó felülettel és az erőjátékot is kifejező formálással tervezték. A belső monolit vasbeton vázat kívülről szerelt szálcement-burkolat követi, a kettő között acélvázas, átlátható üveghártyák feszülnek. Az épület jellegzetessége a piaccsarnok monolit látványbeton-kazettás mennyezete. Ez köroszlopokra és nagyon karcsú T-keresztmetszetű pillérsorra támaszkodik fel 9 méteres magasságban. A gombafejek, a gerendák és a födémlemez rendszere a befoglaló geometriához illeszkedő sűrű vasalással, alátámasztó állványzattal, az egységes megjelenést sem zavaró ütemezéssel és munkahézagokkal készült.

A tervezői munkában az összetettség jelentette a legnagyobb kihívást. Nagyon sok szereplővel kellett együtt dolgozni, emellett bonyolult volt maga a technológia és az a „funkcióhármas”, ami egymás tetejére került: egy mélygarázs fölött helyezkedik el maga a piaccsarnok, amelynek a tetején kapott helyet még két szintnyi rendezvényközpont. Ezt szerkezetileg, gépészetileg, tűzvédelmileg és építészetileg is úgy kellett összerakni, hogy képes legyen a kiváló működésre – foglalja össze röviden Bun Zoltán, hogy tervezőként mi volt számára a legnagyobb kihívás az Újpesti Új Vásárcsarnok és UP Rendezvénytér megvalósításában.

Mivel kezdődik a munka, amikor eldőlt: ön lesz a tervező?

Természetesen helyszíni bejárással, ami a munka előrehaladtával rendszeresen megismétlődik. A tervezés kezdete, azaz 2013 év eleje óta hetente egyeztetünk az újpesti városházán. A városvezetés, illetve a projektben résztvevők tudták, hogy mit akarnak, így részben együtt, részben a saját szakértői tudásunkat felhasználva lehetett teljesíteni a feladatot.

Az anyaghasználatot tekintve miként indul el az ember fantáziája, miért volt itt ennyire hangsúlyos a beton? 

Nem feltétlenül a fantázia szabja meg a lehetőségeket. Több verziót is készítettünk az elején, aztán viszonylag hamar kiderült, hogy a vasbeton az az anyag, amivel a legoptimálisabban összhangba hozhatók az egymás feletti, különböző igényeket támasztó rendszerek. Ha például a piaccsarnok födéméről beszélünk, az egyben a tetőterasz padozata, ahol a rendezvényközpont programjából adódóan akár tömegek is tartózkodhatnak. Ezért acélból vagy fából nagyon nehéz lett volna megvalósítani egy olyan szerkezetet, ami akár tűz esetén is képes elbírni a terheket. A másik szempont pedig az volt, hogy mind a piac, mind a rendezvényközpont – szerintünk legalábbis – egy „őszinte” funkció, tehát a működése miatt költözik bele az élet, így egy ilyen viszonylag egyszerű szerkezet lehet a legjobb háttér mindkettő intézmény számára.

Különleges megoldásokkal is éltek a tervezésnél: acélvázas üveghártyák feszülnek, emellett látványbeton-kazettás mennyezetet alkalmaztak. Ezeket mennyire gyakran használják a tervezők?

Nem tudom, hogy milyen mértékben extrák vagy különlegesek, divatosak ezek az elemek. Mi olyan eszközöket kerestünk, amelyek azt az alapvető célt szolgálják, hogy például a piaccsarnok együtt tudjon működni az épület előtt lévő Szt. István térrel, ami Újpest szíve, főtere. Éppen ezért jól átjárható, és sok bejárattal rendelkezik maga a piaccsarnok is. Ennek része, hogy üveghártyák kerültek az épületre, ezzel vizuálisan is együtt kezeljük a belső és a külső teret.

Más munkái során jellemző a beton használata? Ma egy tervező milyen mértékben gondolkodik ebben az anyagban?

Jelentős mértékben gondolkodik betonban. Tőlünk keletebbre, például Kínában, ahol nagyon gyorsan kell igen sok épületet felhúzni, az elsődleges tartószerkezet az acél, amit tűzvédelmi szempontól is jól át kell gondolni. Nálunk jóval gyakoribb a beton használata. Az, hogy jelentős mértékben alkalmazunk látszó felületeket, és hogy maga a beton az építészeti koncepciónak, azaz magának a háznak hangsúlyos része, ez eddig nem volt annyira gyakori, ám az utóbbi években egyre jellemzőbbé vált. Az viszont már más kérdés, hogy miként képes valósággá válni az az elképzelés, ami a gondolatainkban megszületik.

Tervezői szemmel melyek a beton előnyei?

Mi azért használtuk, mert azt szerettük volna, hogy az egész épület őszinte legyen. Ez azt jelenti, hogy nem csak a beton, hanem a fémszerkezetek és a faburkolatok is a maguk pőre valóságában, nyersességében jelennek meg. Erre a látszóbeton-felület is alkalmas, meg az a fajta szerkezeti gondolkodás, ahogy magukat az oszlopokat, a rácsos födémeket formáltuk.

Milyen kihívásokkal szembesült a tervezés közben?

A tervezéssel és az építkezés kísérésével végig jelen voltunk a munkáknál. Ami nehézséget jelentett, hogy két generálkivitelező építette a házat és a környezetét, így a műszaki tartalmakat össze kellett hangolnunk. Azzal is meg kellett birkóznunk, hogy az építkezés alatt folyamatosan működött a régi piac épülete, mert az volt az idea, hogy a piac egyik napról a másikra költözik át az új helyére, így nem veszíti el a vásárlóközönségét. Emiatt kellett például alagutat fúrnunk a régi piacépület alatt, hogy mindez megvalósulhasson.

Másként fest a tervasztalon és másként a valóságban az épület. Olyan lett, amilyennek megálmodta?

Igen, ebben az esetben abszolút fedésben van a kettő egymással. Igaz, sokat dolgoztunk rajta, hogy azt lássuk, amit elterveztünk, és sikerült is.