Lapszámok

Ismét átadták a forgalomnak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér felújított 1. futópályáját június utolsó napjaiban. Nem kevesebb, mint öt futballpályányi területen kellett kicserélni a futópálya betonját az összesen 1 400 méteres szakaszon. A felújítási munkák során mintegy 8 500 m³ betont építettek be, ezzel újabb évtizedekkel sikerült meghosszabbítani az 1. futópálya várható üzemidejét. Mindez a Budapest Airport ötéves, BUD 2020 névre keresztelt repülőtér-fejlesztési programjának része, mint ahogy az augusztus 1-én átadott több mint 10 000 négyzetméteres B-oldali utasmóló is.

Ideális esetben kb. 50 évre lehet tervezni egy-egy jó technológiával megépített repülőtéri futópálya esetén. Ezúttal sem elsősorban a meglévő betonfelületek minősége, hanem az alattuk lévő talajban létrejött mozgások, a víz által okozott erózió volt a karbantartás kiváltó oka. Az első szakaszban az 1. futópálya első, ún. földet érési zónájában 900 méteren kellett a betonelemeket cserélni még 2017 tavaszán – válaszolja arra a kérdésre Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója, hogy milyen rendszerességgel, milyen technológiával és anyaggal történik a futópályák karbantartása.

A touch down zone az a része a futópályának, ahol tulajdonképpen először érnek földet a repülőgépek, vagyis kb. 220-250 km/h sebességgel érkeznek le, akár 400 tonnás tömeggel. Idén tavasszal pedig egy újabb, 1 400 méteres szakaszon cseréltük a betonfelületet, szintén a betontáblák egymáshoz viszonyított elmozdulása, a széleken tapasztalt letöredezés miatt. Újítás, hogy a korábbinál lényegesen kisebb, 5x5 méteres betontáblákkal oldották meg a feladatot (az eddigi 7,5x7,5 m-esek helyett), így a felület jobban ellenáll és könnyebben cserélhető a jövőben.

A jelenlegi nagyszabású felújítás során milyen munkákat végeztek el?

Elsősorban repülésbiztonsági szempontok miatt kellett a betont cserélni. Itt nagyon kicsi a megengedett tűrés a táblák közötti magassági elmozdulásnál, hiszen a nagy sebességgel és jelentős terheléssel érkező repülőgépek nem szállhatnak le „kátyús" vagy felfagyásos betonra.

„Összesen egyébként 33 000 m² felületet, azaz mintegy öt futballpályányi területet érintett az idei felújítás. 16 500 m³ betont kellett feltörni és ennyi törmeléket elszállítani.

A pályazárás lehetőségét kihasználva egyben 300 km hosszan kicserélték a pályavilágítás elektromos kábeleit, új műszeres leszállítóberendezést telepítettek (ILS CATIII/B színvonalút), kábelaknákat és egyéb szerelvényeket cseréltek a legújabb EU-s előírásoknak megfelelően. Az építkezés 111 napig tartott és 8 500 m³ betont építettünk be.

Van-e előírás, ajánlás arra vonatkozóan, hogy milyen betont, esetleg más anyagot használjanak?

Tulajdonképpen nincs konkrét előírás, de a betonfelületek kopásállósága és szilárdsága meghaladja az aszfaltozott felületek minőségét. Ez utóbbi is elterjedt technológia a repülőtereken, de a beton lényegesen hosszabb élettartamú és kopásállóbb. A környezeti terhelés is óriási, hiszen télen akár -25-30 °C-ra is lehűlhet a beton, nyáron pedig a napsütés hatására akár +65-70 °C-ra is felhevülhet, amit bírnia kell. Fontos újdonság, hogy a korábbi bitumenes dilatáció helyett polimer (műgyanta) alapú hézagolást alkalmaztunk, ami ugyan drágább (mintegy négyszerese az ára a korábbi bitumenes megoldásnak), de jobban megfelel a repülésbiztonság követelményeinek, a hőtágulást pedig sokkal jobban viseli.

Augusztus elején átadták a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Pier B nevet viselő új utasmólóját. Ennek mi lesz a funkciója, miben újszerű?

A B-oldali utasmóló több mint tízezer négyzetméterrel megnövelni az utasforgalmi területek nagyságát, elsősorban a nem-schengeni irányban közlekedő és szélestörzsű, interkontinentális gépek fogadása miatt vált nélkülözhetetlenné a beruházás. Átadása a tervezettnél két hónappal korábban, 2018. augusztus 1-én volt. A háromszintes épületben a legalsó és a középső szint az érkező utasoké, illetve részben a földi kiszolgáló gépek és járművek tárolására szolgál, míg a felső szint az induló utasoké lesz. A tervek szerint a teljes kiépítettségnél tíz közvetlen beszálló folyosó (jetty vagy repülőtéri szakzsargonban „csáp") lesz rajta. Ezekhez összesen tíz keskeny törzsű (azaz Boeing 737-es vagy Airbus A320 méretű) repülőgép csatlakozhat. A külső hat csáp átfordítható lesz, tehát egyszerre három széles törzsű gép kiszolgálását teszi lehetővé. Emellett buszos és gyalogos (lépcsőházon keresztül) beszállításra is lesz lehetőség, a légitársaságok üzemelési igényei szerint. Az épület így 27 különböző konfigurációjú beszállító kaput szolgál ki. A B-oldali utasmóló a legfontosabb része a Budapest Airport BUD 2020 névre keresztelt ötéves repülőtér-fejlesztési programjának, amelyben összesen 160 millió eurót, vagyis kb. 75 Mrd forintot fordítunk a repülőtéri infrastruktúra fejlesztésére.

Jelentős mennyiségű látszóbetont használtak az utasmóló kialakításához. Miért részesítik előnyben ezt az anyagot és miként illeszkedik a repülőtér eddigi arcához?

Az utasmóló megtervezésénél a funkcionalitás és a költséghatékonyság volt a legfőbb szempont. A látszóbeton az elmúlt években részben építészeti divatirányzat is, de elfogadott belsőépítészeti megoldás is. A karbantartás és a későbbi funkcióbővítések (pl. számítógépes hálózatok fejlesztése, új elektromos igények stb.) is amellett szólnak, hogy jól alakítható/bővíthető, felfüggesztett kábelaknás megoldásokat alkalmazzunk. Ez ma már nagyon sok helyen elfogadott a repülőterek építésénél, még a Perzsa öböl menti és távolkeleti presztízsrepülőtereken is.

A mindennapi használat során milyen tapasztalataik vannak a betonfelületekkel, akár a kifutópályákat, akár az utastereket tekintjük?

Egy repülőtér működésében elsősorban a funkcionalitás és a repülésbiztonság a meghatározó szempont. A betonfelületek alkalmazása a futópályáknál nem is kérdéses, hiszen rendkívül nagy dinamikus és hőterheléses igénybevételnek kell megfelelniük. A tisztíthatóság itt elsősorban a téli üzemnél, a jégmentesítés és a hókotrás szempontjából fontos. A terminálokon a járófelületeket általában gresch-lapokkal borítjuk, a régi márványfelületeket idén cseréltük ki, több mint harmincéves használat után. A terminálokon naponta akár 50 000 induló és érkező utas fordul meg, állandó a takarítás és fontos a felületek tisztíthatósága.