Lapszámok

A XX. század második felétől számítva soha nem látott mértéket öltött a fogyasztásunk, és ezzel párhuzamosan soha nem termeltünk még ennyi hulladékot. A természetben nem képződik felesleg és hulladék: minden folyamat mellékterméke, hulladéka egy másik folyamat inputja lesz, így alkotva egy nagy zárt körforgást. Ez a fajta körforgás a terméktervezésigyártási-kivitelezési tevékenységek során már csak elvétve lelhető fel, nagyrészt a „kitermel-gyárt-eldob” elv érvényesül.

A természetben tökéletesen működő, de az iparban ritkán látható körforgást hivatott elősegíteni a TRIS (Transition Regions Industrial Symbiosis) projekt, mely 2016 áprilisában indult el 5 európai ország részvételével. Magyarországot az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA) és a Herman Ottó Intézet (HOI) képviseli ebben az Interreg Europe projektben. Az ötéves projekt célja a körforgásos gazdaság előmozdítása, az erőforrás-hatékonyság és a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, mely a gyakorlatban úgynevezett ipari szimbiózisokon keresztül érhető el.

A projektben elvégzett közös munka egyik alappillére a jó gyakorlatok gyűjtése és terjesztése. Ha ezzel a szakmai kifejezéssel, mint „ipari szimbiózis” kutatnánk jó példák után, nem lennénk túl eredményesek, hiszen – még ha a gyakorlatban meg is valósul néhány helyen – ez a szóhasználat egyelőre nem terjedt el. Jelentése a következő: „Az egyik termelési folyamat hulladéka, feleslege a másik termelési folyamat inputjaként hasznosul.” A TRIS projekt első 2 évében elvégzett feladatok alapján megállapítható, hogy szinte mindenhol lehetséges a hulladék másodlagos nyersanyagként való használata, a sikeres alkalmazás nem korlátozható le egy iparágra sem. Természetesen vannak szektorok, ahol ez nehezebben valósul meg, például az élelmiszeripar, de vannak olyanok is, ahol több környezettudatos szinergia is fellelhető. Ilyen például az építőipar. Az idáig összegyűjtött – hazai, illetve külföldi – jó gyakorlatok közül néhányat meg is osztunk jelen cikkben az olvasóval. Fontos azonban, hogy a kutatást még folytatjuk a TRIS, illetve egyéb szakmai projektjeinken keresztül.

LAFARGE CEMENT MAGYARORSZÁG KFT.

Nincs még egy éve, hogy a próbaüzem elindult, de már több ezer tonnányi szenynyezett mészkőport használtak fel a LAFARGE által üzemeltetett Királyegyházi Cementgyárban. Egy magyarországi autóipari festőüzemben évente ~2500 tonna szennyezett mészkőpor képződik, amelyet tiszta állapotában szűrőanyagként használnak az üzemben. A szennyezett mészkőpor újrahasznosítása ez idáig nem volt megoldott, így lerakásra került.

Erre ajánlott megoldást a Saubermacher-Magyarország Kft. A LAFARGE Cement Magyarország Kft. hulladékhasznosítással foglalkozó Geocycle üzletága és a Saubermacher-Magyarország Kft. közös beruházási projektjének köszönhetően kiépült a Királyegyházi Üzem területén egy olyan technológiai sor, amely során a szennyezett mészkőpor másodnyersanyagként használható fel a cementgyártás egyik alapanyagaként. A tárgyalások és a lakkozóüzemben keletkező szennyezett mészkőpor melléktermékké minősítése után sikerrel jött létre a körkörös gazdaságot erősítő együttműködés egyik pillére.

WYW BLOCK ZRT.

A WYW BLOCK Zrt. energiatakarékos épületszerkezetekhez könnyűbeton válaszfalak, CEMEXA téglák, tetőszerkezetek, valamint acélprofilok gyártásával foglalkozó magyar vállalkozás. A gyártás mellett kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytat, hogy minél több környezetbarát és energiatakarékos megoldást találjanak és terjesszenek el az építőiparban. E tudatos cégvezetésnek köszönhetően a WYW BLOCK Zrt. már sikeresen kifejlesztette azt a technológiát, amellyel újrahasznosított hulladékból (műanyag, EPS) jó minőségű, értékesíthető építési termékek gyárthatók.

A begyűjtött EPS csomagoló- és szigetelőanyagok darálást és szortírozást követően kiváló alapanyaggá válnak. A polisztirol betontermékek lakóépületek, ipari és kereskedelmi létesítmények építésére, valamint utólagos szigetelési munkálatokra is felhasználhatók. A végfelhasználóknál megmaradt és felesleges termékek pedig az építkezés, szigetelés befejezése után visszaszállításra kerülnek a WYW BLOCK Zrt.-hez, megelőzve, hogy valamely hulladéklerakóban végezzék.

CLEAN-WAY

Az építési-bontási hulladékok nagy része újrahasználható, azonban információ és a kölcsönös bizalom hiányában ezen értékes másodlagos nyersanyagok felhasználási aránya még mindig elég alacsony. Ezt ismerte fel a hulladékgazdálkodással foglalkozó hazai Clean-Way Kft., és ki is talált egy megoldást, mellyel növelhető ez az arány. Egy térképes alkalmazást fejlesztettek ki, amely segítségével meg lehet osztani helyszíni és minőségi adatokat a keletkező vagy éppen egy építkezéshez szükséges másodlagos nyersanyagokról. Ezek után már könynyen megtalálják egymást a beregisztráló cégek és el is indulhat a nyersanyagmentés, illetve hulladékcsökkentés. Ennek az alkalmazásnak a segítségével már több mint 440 000 tonna hulladék hasznosult.

„ZÖLD CSÖVEK” ÉS BIOGÁZ SVÉDORSZÁGBÓL

Svédországról lassan köztudott, hogy tudatos és fenntartható életmódot igyekszik kialakítani az egész országban, néhány régió pedig kiemelkedően fontosnak tartja a környezetbarát működést. Ezért is tudott létrejönni a Green Pipe nevű cég Kronoberg régióban, amely 100%-ban használt műanyagból készít csővezetékeket és védőcsöveket, főleg víz alatti vagy föld alatti használatra. A másodlagos nyersanyag nagy részét használt lökhárító teszi ki, amely jó minőségű műanyagból készül és nagy mennyiségben elérhető a régióban, de az egész országban is. Egy svéd felmérés szerint a 100%-ban újrahasznosított műanyagból gyártott termékek környezeti hatása 80%-kal csökkent az elsődleges nyersanyagból (műanyagból) előállított termékekhez képest.

A másik svéd jó példa több farmer által létrehozott és működtetett biogázüzemről, az Alvesta Biogas AB-ről szól. A trágyát és egyéb szerves hulladékot (pl. vágóhídi hulladék) mint nyersanyagot felhasználó biogázüzemek gazdálkodói gázt termelnek a gázüzemű buszok számára, és a fermentáció után visszamaradt anyagot műtrágyaként használják. A 11 gazdaság 15 km-es távolságra helyezkedik el a biogázüzemtől. Főleg hústermelésre szánt szarvasmarhákat tartanak, de teheneket, sertéseket és bárányokat is. A gazdálkodók szállítják a trágyát, és ugyanolyan mennyiségű és nagyon jó minőségű szervesanyag-utánpótlást kapnak cserébe a fermentáció után. Ezek a példák mutatják, hogy az ipar területén milyen sokféle ipari szimbiózis jelenhet meg, ha nem lineáris, hanem körforgásos gazdaságban gondolkodunk.

Ezeknek a megoldásoknak köszönhetően kevesebb hulladék kerül lerakóba, kevesebb elsődleges nyersanyagra van szükség, az új technológiák kidolgozásának és megteremtésének pedig munkahelyteremtő hatása is van. Így tapasztalhatjuk meg a körforgásos gazdaság környezeti, gazdasági és szociális előnyeit.