Jakab Róbert: A pécsi magasház bontásából származó hulladékok kezelése, utóhasznosítása
A két évvel ezelőtt elbontott pécsi magasházból 22 549 tonna betontörmelék keletkezett, amely jól hasznosítható feltöltéshez, útépítéshez, akár betonkészítéshez is. Ez a példa is jól mutatja, hogy a jól megtervezett bontási folyamat miként szolgálja az elbontott anyagok újrafelhasználását.
A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala 2013. október 22-én kiadott határozata alapján a pécsi magasházat életveszélyesnek nyilvánította és elrendelte a lakóépület kényszerbontását. Ez alapján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a bontási munkák elvégzésére közbeszerzési pályázatot írt ki, amelyet a STRABAG MML Kft. és a Landbau Kft. által alkotott konzorcium nyert el. A kiírás rendelkezett a bontási hulladék gyűjtéséről, szállításáról, kezeléséről és a bontott beton termékké minősítéséről is. Az előkészítő munkák befejeztével a tényleges szerkezetek bontása 2016. március 25-én kezdődött.
A bontási hulladékok szelektív gyűjtése már a helyszínen, a bontás megkezdése után megkezdődött. Első lépésben az előregyártott szerkezetek és monolit vasbeton szerkezetek szétválasztásakor, valamint a panelek, födémelemek, pillérek roncsba bontásakor is keletkezett vashulladék — ezeket a helyszínen, a bontási területen külön konténerekben gyűjtöttük. A betontörmelék leadása a célszerűen kialakított liftaknákon keresztül történt. A toronydaru segítségével a nagyobb elemeket leadtuk. A felső két szint bontása alatt elég tapasztalatot gyűjtöttünk a további szintek bontásának felgyorsításához. A 25. és a 24. szint bontása két hónapot vett igénybe. Ez a két szint jelentősen eltért a lakószintek kialakításától. A 25. szint gépházakból, teraszokból, a 24. szint egyedileg kialakított „művész” lakásokból állt.
A tető rétegrendek elbontása és elszállítása után kerülhetett sor az újrahasznosítható szerkezetek bontására. A tapasztalat azt mutatta, hogy a munka nehezen végezhető a szerkezet helyszíni roncsba bontásával, ezért változtattunk a technológián és minden előregyártott elemet toronydaruval leemelhető, megköthető méretűre alakítottunk. A toronydaru teherbírása a 35 m-es gém végén 5 tonna, a torony tövénél 12 tonna volt. A legnagyobb leadható elem tehát maximum 12 tonna lehetett. Így egy szint bontása lecsökkent 7 naptári napra. A megfelelő rutin kialakulása után a 7. szint bontásához már csak 4 napra volt szükség.
A leadott elemeket a helyszínen, a toronydaru közelében pulverizáló gépekkel roncsba bontottuk és szállítható méretűre törtük. A vas armatúrákat szétválasztottuk és szelektív gyűjtés után a területről azonnal elszállítottuk. Naponta 5-8 teherautónyi betontörmelék és hetente 12-20 tonna vashulladék ment ki a helyszínről. Az acélhulladék szállítását arra alkalmas konténerekkel, pótkocsis teherautókkal, a beton elszállítását pedig letakart nyerges, platós teherautókkal végeztük. Mivel a magasház a belvárosban állt, ezért a közlekedési felügyelettől útvonalengedélyt kellett kérnünk.
A szállítás csak a meghatározott útvonalon történhetett. A kijelölt lerakóhely Pécs határától nem messze, a 6-os út mellett volt. Az elszállított törmeléket darálógépekkel az előírt méretűre törtük. Az itt keletkezett kisebb menynyiségű vashulladékot zárt konténerekben szállítottuk egy másik befogadó telephelyre. A vashulladékot közvetlenül értékesítették. A betontörmelék az útügyi műszaki előírás szerinti minősítése után megkapta a termékké minősítést. Az értékesíthető betontöret tárolása jelenleg is a kijelölt lerakóhelyen történik. A 22 549 tonna törmelék jól hasznosítható feltöltéshez, útépítéshez, akár betonkészítéshez is.
A pécsi magasház bontása a hatóságok szigorú, folyamatos ellenőrzése mellett zajlott. Egyetlen munkahelyi baleset sem történt. A bontási munkákat 2016. december 2-án befejeztük és a területet visszaadtuk a városnak.