Polgár László: Új típusú vasbeton vázak?
„Új típusú vasbeton vázak? Hell Szikszó gyártócsarnok" címmel jelent meg tavaly a Beton újságban a cikk a Consolis csoporthoz tartozó ASA Építőipari Kft. fejlesztéséről. Egy évvel később most az egri sebességváltó gyár megvalósulásáról számolhatunk be. De hogyan is születnek az új megoldások? November 10-én „Látnokok és mindennapi hősök – a mérnökök építik a jövőt” címmel nyílt kiállítás Münchenben. A megnyitó előadást Bill Addis, az oxfordi egyetem profeszszora tartotta „A mérnökség tegnap és ma” címmel.
A ZF sebességváltó gyár tervezésekor ezeken a lépcsőkön keresztül jutott el a tervezés a megvalósult szerkezetig. A fióktartók zsebes gerendákba ültetése már régen felmerült. Első zsebes gerenda javaslatom 1990-ben:
Ez már 2014-ből:
A mai magyar építési gyakorlat csak nagyon lassan reagál az új követelményekre. Érdekes, hogy vagy 20 évvel ezelőtt Németországban Polónyi István professzor így írt erről:
„Nekünk tudomásul kell vennünk és a hivatásválasztásnál is tudni kell, egy olyan társadalomban élünk, amelyben csak kevesek végeznek produktív munkát és sokan mondják meg, hogy ezt a produktív munkát hogyan kellene végeznünk. A teljesítmények ellenőrzése nem szakemberek által nem vonatkozhat a tartalomra, hanem csak formális és jogászkodó lehet. És hogy ez üzemszerűen mehessen, szükségesek az előírások, melyek sokszor munkánkat nem segítik, hanem éppen a kreativitásunkat korlátozzák, csak a már bejárt utakat ismerik el és nem a jövőbe mutató fejlesztéseket. Ily módon a mérnök egy taposómalomba kerül: egyik oldalról elvárják tőle a kreativitást, másrészről viszont a paragrafusok betartását és a tervezési és építési menet precíz dokumentálását. Eközben a mérnökön nagy a felelősség, nem csak anyagi vonatkozásban, hanem elsősorban erkölcsi téren. Ha a társadalom ezt a tevékenységet enynyire lebecsüli, akkor sokan inkább olyan hivatást választanak, melyben ellenőrizhetnek és nem olyant, ahol a felelősséget kell állni.”
2017-ben a ZF sebességváltó gyár egri csarnokának tervezésekor az APSE Kft. vezető tervezője, Almási József kezdeményezte, hogy a vasbeton váz zsebes főtartókkal valósuljon meg. A sebességváltó gyárnál – hasonlóan az autógyárakhoz – nagyon bonyolult technológiai berendezéseket függesztenek fel a tetőszerkezetre, és ezeknél a technológiai berendezéseknél nagyon fontos a szerkezetek minimális alakváltozása, mozgása.
Az első terveket vizsgálva a generálkivitelező MARKET Zrt. és az előregyártott elemeket gyártó és szerelő ASA Építőipari Kft. a gyártmánytervező Plan 31 Kft.-vel együtt közösen keresték a gazdaságosabb kialakításokat.
A 45 cm széles gerendák helyett 32 cm széles gerendák 70% tömeggel való kialakítást tesznek lehetővé. A tartóvég vastagítás nagyon drága sablonátalakításokkal járna, emiatt nagy a törekvés a vastagítások elkerülésére. Itt végül elértük, hogy nem kellett átalakítani a fióktartók gyártósablonjait. Melyik a kedvezőbb? A négyágú pillérvég, a villák közötti főtartó, vagy inkább a gégecső a gerendában, a kiálló betonacél, a cementhabarcs kiöntéses „ragasztás”? Itt az utóbbit választottuk.
Értékelés:
A főtartók oldalzsebeibe helyezett fióktartók nagyon kedvező megoldást jelentettek az egri csarnok esetében. Nem szabad általánosítani: a nagy alapterületű csarnokoknál nagy gyártandó elemszámok adódnak, így megtérül a többlet sablonráfordítás. Valószínűleg még jelentős tartalékok vannak az ilyen típusú csarnokoknál. Érdemes megfontolni a pillérek felett átfutó gerenda megoldásokat is. Az egri csarnok esetében sok költséget okoztak az áttörések, amelyeket alig használt ki az épületgépészet. A tetőhéjalásra tervezett 0,75 mm vastagságú tetőlemezek nem tették lehetővé az acél rácsozás elhagyását, ehhez legalább 0,88 mm vastag acél trapézlemezt kellett volna tervezni. Az előregyártott vasbeton szerkezetek újabb fejlődési szakaszba kerültek.
Az Ipar 4.0 korszakban a termelés egyre inkább a telepített ipari üzemekbe kerül, ez alól az építési tevékenység se lehet kivétel. Az építéshelyeken foglalkoztatható létszám egyre csökken, a telepített üzemekben van lehetőség az egyre nagyobb fokú iparosításra, a termelékeny gyártásra. Ma már olyan becslések is napvilágra kerülnek, hogy 30 év múlva alig lesznek foglalkoztatottak az építési helyszíneken! Ez a nagymértékű változás hozza magával a D&B Design and Building, azaz az egységbe integrált tervezés és építés terjedését. Az építés a BIM ismertté válásával először virtuálisan valósul meg, ahol a végcél és a hozzá vezető út egyszerre jelenik meg a számítástechnika fejlődésének köszönhetően.
Magát a tényleges építést szinte gombnyomásra a robotok végzik majd el. Talán ez ma még utópiának tűnik, de az egri sebességváltó gyár építése már jelzi a nagy változásokat, még akkor is, ha ez ma még csak a kezdetet jelenti.
