Lapszámok

Mindenki a betont kereste Baross László standján a Beton fesztiválon, de csak egy kellemes tapintású, bordázott felületű fa táblát és különböző színű virágos-indás cserép faldíszítő elemeket láthatott. Ám ha szóba elegyedett az asztal mögött álló alkotóval, akkor jött a meglepetés: minden tárgy, amit hozott, természetesen betonból készült.

- Mintegy 15 évvel ezelőtt az az ötletem támadt, hogy fából elkészítem egy székelykapu másolatát úgy, hogy kb. 1 m x 1,20-as elemekből álljon össze, ezeket a részeket pedig össze lehessen csavarozni – kezdi a történetet az iparművészetit végzett, korábban aranyművesként, jelenleg gépészként dolgozó Baross László. – Abban az időben korántsem voltak ilyen népszerűek a betontechnológiák, akkor még abban gondolkodtam, hogy az elemeket fából készítsük, sokszorosítsuk. De az évek során odáig jutottam, hogy talán egyszerűbb lenne a darabokat egy megfelelő sablon segítségével üvegszálas betonból elkészíteni. Ez ugyanis kellőképpen vékony és könnyű ahhoz, hogy az egyes részeket egymás után folytatólagosan fel lehessen csavarozni egy fagerendára, hogy úgy nézzen ki egy laikus szemlélő számára, mintha fából lenne faragva. Időjárás- és fagyálló, olyanra színezzük, amilyenre akarjuk, és esztétikai élményként sem utolsó. Mindezt betonból.

- Honnan jött a beton ötlete?

- Magyarországon egyelőre még nem terjedt el annyira az üvegszálas technológia, mint például Kínában, ahol igencsak előrehaladottak a használatában, például falburkolóelemeket is készítenek belőle. Magát a technológiát 5-6 éve feltalálták, én magam 2 évvel ezelőtt találkoztam vele. Próbálgattam, kísérleteztem vele, és most jutottam el arra a szintre, hogy saját magam el tudom készíteni a sablonokat. Szinte bármit le tudok másolni: fafaragásokat, szobrot, homlokzati díszeket, stukkókat, ablakpárkányokat, bármit, ami az épületeket díszíti.

- A fa és a beton két különböző természetű anyag, más felkészültséget, szakértelmet kíván a megmunkálásuk. Hogyan tanult meg a betonnal bánni?

- Autodidakta módon, jobbára az internet segítségével képeztem magam. Ugyan magát a technológiát, hogy miként kell bizonyos fajta betonokat elkészíteni, a világhálóról tanultam meg, de finomítani kell, mindenkinek a saját elképzeléséhez szabni. Ebben állt a kísérletezés része, hogy olyan adalékok, mint például az üvegszál vagy a színezékek olyan arányban kerüljenek bele, amivel olyan hatást érhetünk el, mintha valódi fa, mészkő vagy egy szikla lenne. Szinte bármilyen felületet létre lehet hozni betonból.

- Mi az újszerűsége ennek a technológiának?

- A történelem során voltak már olyan betonkeverékek, amelyeket ma már nem alkalmazunk, pl. a rómaiak olyan habarcsokkal raktak össze egy tengerikikötő mólót, amit a sósvíz megkeményített és még tartósabb lett. Ezek elfelejtődtek. A betonnal kísérletezni kell, pl. az üvegszál-keverés erősíti a betont és gátolja a repedését, a hagyományos betonnál sokkal nagyobb teherbírású anyagot kapunk általa. Falra vagy födémre erősítve az üvegszál-keverékes betont sokkal vékonyabb, könnyebb felületet tudunk képezni, de ugyanolyan erős marad, mint a hagyományos beton. Hallottam, hogy már acélszál-őrleményes betonokat is készítenek.

- Magát az anyagot vagy pedig a felületet színezi?

- Magát az anyagot is lehet színezni. Az alapszín adott, utána attól függ, hogy mit szeretne elérni az ember, tovább lehet fokozni a hatást olyan festékekkel, lakkokkal, amelyeket kimondottan betonhoz gyártanak. Egy sötétebb barnával befesti az ember kívülről, majd szivaccsal visszatörli, a „fa” erezete kiemelődik, világosabb színű lesz, szinte tökéletesen olyan, mint egy igazi fafelület.

- Mire használhatók ezek a falburkoló elemek?

- Ha valaki korszerűsíteni szeretne egy régi, műemlék jellegű épületet, amelynek szép a homlokzata, de a hőszigetelő anyag eltakarná vagy rongálná az eredeti falat, akkor ezzel a technológiával le lehet venni a falakról, akár a mennyezetről is a mintát, sablont készíteni a díszekről, és a hőszigetelés után gyakorlatilag újra lehet építeni a homlokzatot, kialakítani ugyanazokat a díszeket, ahogy a régi épületen volt. A falburkoló elemekkel pedig fel lehetne építeni úgy a házat, mintha kívülről egy faház hatását keltené, mégis időjárás- és fagyálló.

- Milyen súlyosak ezek a falburkoló elemek, bírja-e a terhelést a fal?

- Az ezzel a technológiával készült betonok viszonylag könnyűek, míg egy normál beton fal 6-7 cm vastagságú, addig az üvegszálas betonból elég az 1 cm is. Ha így számoljuk, akkor a súlya a rendes beton súlyának hatoda, ezért alkalmas arra, hogy a falburkoló elemeket vas- vagy faszerkezetre is fel lehessen csavarozni.

- Hol tart az ötlet megvalósításával?

- Egyelőre a garázsban áll. Eddig hobbiként tekintettem rá, több sablonom van, sok mindent tudok már sorozatban gyártani, de még nem léptem ki vele a nyilvánosság elé. A Beton fesztivál jó helyszín arra, hogy lássam, milyen érdeklődés van a falburkoló iránt, kíváncsiak-e rá az emberek, és meglátom, hogy miként tudok továbblépni. A lehetőségeim eddig tartottak, ha valaki lát benne valaki fantáziát, nyitott vagyok az együttműködésre, ha nem, „játszom” tovább.