Lapszámok

Az európai színvonalú cementgyárainak működése során mindenekelőtt a fenntarthatóságot tartja szem előtt hazánk egyik vezető építőanyag-gyártója, a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC). A környezet tehermentesítésének érdekében közel két évtizede alkalmaz másodlagos tüzelőanyagokat a vállalat, amelyet a jelenleg folyamatban lévő modernizációs beruházásuk is támogat.

A DDC közel 7 milliárd forint összértékű beruházásának célja a jelenlegi alacsony porkibocsátási értékek további minimalizálása. A fejlesztésnek köszönhetően az alternatívtüzelőanyag-felhasználás aránya várhatóan a duplájára fog emelkedni. A számtalan környezeti előny közül az egyik legfontosabb talán az, hogy a helyettesített fosszilis tüzelőanyagok – szén, petrolkoksz – kitermelésével és elégetésével nem terhelik tovább a környezetet. E tendencia nem egyedülálló, a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett másodlagos tüzelőanyagok egyre nagyobb szerepet kapnak a termelésben. Az alternatív tüzelőanyagok cementiparban történő hatékony felhasználásának egyik fő környezeti előnye, hogy az alkalmazott technológia rendkívül magas hőmérsékleten dolgozza fel a tüzelőanyagot, aminek eredményeképp a hulladék olyan egyszerű vegyületekké alakul, amit a bioszféra már hasznosítani tud.

A DDC cementgyáraiban már a ’90-es évek második felétől fokozatosan elkezdődött a tüzelőanyag-helyettesítés, a klinkerégetésnél mára Beremenden 85%-ban, Vácott pedig 30%-ban alkalmaznak alternatív tüzelőanyagokat. A gyárakban olyan „hulladék” anyagokat hasznosítanak, amelyeknek más termékké való feldolgozása ugyan már nem lehetséges, de energiatartalmuk és kémiai összetételük lehetővé teszi azt, hogy energiahordozóként gondoljanak rájuk.

Ahhoz, hogy egy anyag visszakerülhessen a termelésbe, vagyis újrahasznosításra kerüljön, ugyanolyan tisztának és egyneműnek kell lennie, mint annak az alapanyagnak, amit helyettesít. Hulladékok esetében ezt nagyon nehéz kivitelezni, ezért még a szelektíven gyűjtött hulladéknak is mintegy 20%-a alkalmatlan alapanyagként történő értékesítésre, nem is beszélve a vegyesen gyűjtött háztartási hulladékról. Egy angol tanulmány szerint ha egy műanyaghulladék kevesebb mint 70%-ban képes műanyagot kiváltva hasznosulni, akkor a cementipari hasznosítás környezetvédelmi szempontból kedvezőbb, mint az újrafeldolgozás.

A cementgyártásba bevihető anyagok körét a szervetlen öszszetevők korlátozzák, hiszen a helyettesítő tüzelőanyagok szervetlen komponensei a klinker részévé válnak. A hamu klinkerbe épülése hulladékgazdálkodási szempontból a legkívánatosabb hasznosítási mód (újrafeldolgozás), azonban a cementgyárak számára korlátozó tényezőt jelent, hiszen kizárólag kiváló minőségű cementet állíthatnak elő és ezt a tüzelőanyag-helyettesítés nem veszé- lyeztetheti.

Az alternatív tüzelőanyagok kiválasztásának kritériuma az, hogy az adott hulladékból a feldolgozást követően megfelelő szemcseméretű, egységes minőségű, jól adagolható anyag keletkezzen, ami a kemencében elégetve képes a fosszilis tüzelőanyag felhasználásának csökkentésére.

A mai kor technológiájának köszönhetően tüzelőanyagot akár már veszélyes hulladékból is előállíthatunk. Rengeteg olyan hulladék van, amely a szerves komponensek miatt tekintendő veszélyesnek – és abban a formában környezetkárosítónak is –, viszont tüzelőanyagként kiválóan és biztonságosan hasznosítható. Például veszélyes hulladék a csávázott vetőmag, ha nem a kertünkben vetjük el, hanem bármi okból hulladékká válik. A mérgező, robbanásveszélyes vagy radioaktív voltuk miatt veszélyes hulladékok természetesen továbbra is ki vannak zárva a cementipari hasznosításból.

Az alternatív tüzelőanyag felhasználása teljesen biztonságosnak tekinthető abból a szempontból is, hogy az égetés során nem kerülnek káros anyagok a levegőbe. Ez ugyanis csak abban az esetben történne, amennyiben az égés nem lenne tökéletes. A cementgyári kemencében viszont a tökéletes égés minden feltétele adott: éghető anyag, megfelelően magas – a vas olvadáspontját megközelítő – hőmérséklet, oxigén és az erős keveredés, ami egymáshoz szállítja a reakciópartnereket. Az eredmény az, hogy a cementgyári kémény felett csupán kondenzálódó vízgőzt lehet látni a füst helyett.

A tüzelőanyag-helyettesítés a környezet és a helyettesítő tüzelőanyagokkal közvetlenül kapcsolatba nem kerülő cementgyári dolgozók számára nem jelent kockázatot. A hulladékkal fizikai kontaktusba kerülő személyek esetén mindazon egészségügyi kockázatok fennállnak, mint a hulladékokkal dolgozók esetén. Az esetleges fertőzések az alapvető higiéniai szokások (pl. evés előtti kézmosás) betartásával megelőzhetők, de a helyettesítő tüzelőanyaggal fizikai kapcsolatba kerülő munkatársak megfelelő védőruhát és védőoltásokat is kapnak a DDC cementgyáraiban.

Tudjon meg többet a Duna-Dráva Cement Kft. tevékenységéről és látogassa meg honlapját: www.duna-drava.hu