Lapszámok

Idén a XXV. évfolyamát jegyzi a Beton újság. Pontosan 1992 decemberében jelent meg az első szám, és a témaválasztásnak, valamint a készítők elhivatott munkájának köszönhetően hamar népszerűvé, olvasottá vált. Az, hogy 25 évet megélt a lap, azt is bizonyítja, hogy szükség van rá, igyekszünk is meghálálni ezt az olvasói érdeklődést. A Beton újság alapítójával, Asztalos Istvánnal és a kezdetektől 2016-ig a főszerkesztői teendőket ellátó Kiskovács Etelkával idézzük fel az elmúlt két és fél évtizedet.

Milyen igényből, milyen koncepcióval és céllal született meg a Beton újság 1992- ben? Milyen szellemiséget képviselt?

Asztalos István (A. I.): A BVM Mérnöki Kft.-nél – amelynek vezetését 1991-ben vettem át – kollégák voltunk Kiskovács Etelkával. Ezt a céget 1989-ben alapították és alkalmazotti állományát a volt állami vállalat, a Beton- és Vasbetonipari Művek (BVM) Vezérigazgatóságának Műszaki Fejlesztési Főosztályáról helyezték át, így került hozzánk a BVM Vezérigazgatóságának nyomdája is. Úgy gondoltuk, hogy a nyomda számára jó lehetőség lenne, ha készítene egy lapot. A sors fintora, hogy miután elindult a folyóirat, rövidesen kiderült, hogy ez a nyomda, amely tulajdonképpen egy fénymásoló üzem volt, nem alkalmas a lap nyomtatására.

Asztalos István és Kiskovács Etelka

A lap címének megválasztásánál kézenfekvőnek látszott a „beton” szó, mivel mindannyian a betonnal foglalkoztunk és ilyen szakmai lap akkor még nem létezett. Német mintára (Beton – Es kommt drauf an, was man draus macht) végül a „Beton – tőlünk függ, mit alkotunk belőle” szlogent választottuk, amely a mai napig elkíséri az újságot. Az első mintaszám 1992 decemberében készült el, amellyel – postai úton – piackutatást végeztünk a potenciális cégek körében, pró- bálva anyagi támogatást szerezni. A címlap bevezetőjének megírására dr. Balázs György professzor urat kértem fel, aki később is támogatta munkánkat. A mintaszámba betettük még a kft. vegyianyag-kereskedelmének reklámját is, és azt mondtam, hogy ha ebből az akcióból – további rábeszélés nélkül – lesz legalább egy támogatónk, akkor elindítjuk a lapot. Éppen egy támogatót sikerült szereznünk.

A rendszeres megjelenés 1993 márciusától datálható, amikorra további két cég támogatását is elnyertük. A cementipar is már korán mellénk állt, sőt a Magyar Cementipari Szövetség, későbbi kiadónk is. A lap támogatottságát és ismertségét már ebben az időben is azzal igyekeztünk növelni, hogy tiszteletpéldányokat küldtünk oktatási intézmények, minisztériumok és egyéb kapcsolódó szervezetek prominens személyiségeinek. Ezzel a módszerrel haladtunk előre apró lépésekkel. Megpróbáltuk kitalálni, vajon mi érdekelheti az olvasókat. Mindannyian mérnökök voltunk, és a beton-, valamint vasbeton előregyártásban végzett munkánkon keresztül jó ismertük ezt az iparágat. Ráadásul országos piackutatást is végeztünk ebben az időben a cementipar részére, így ez a munka is segítette a lap működését. Mivel már a kezdeteknél jól eltaláltuk a működés kereteit – klubtagság, hirdetés, előfizetés –, adva voltak a rugalmas növekedés feltételei. Az is érdekes tanulság, hogy a Magyar PC Magazin, ahonnan ellestük a klubtagsági rendszert, 2005-ben megszűnt, mi pedig túléltük ezt az időszakot.

A kezdeti években melyek voltak azok a témák, témakörök, amelyeket feldolgozott a lap?

A. I.: A lap tartalmát már a kezdetektől Kiskovács Etelka főszerkesztői tevékenysége és a kollégáimmal közös megbeszélések határozták meg. Az előregyártó ipar mellett, amely szakmánk volt, igyekeztünk szélesíteni a témák körét. A cikkírásban Etelka mellett Both Ferenc kollégám jeleskedett, de Tuzson Balázsné is segített tanácsaival.

Kezdetben a témák inkább a mi fantáziánkat tükrözték, mint az olvasók igényeit. Néhány rovatot is elindítottunk, amelyek eleinte ad hoc jelleggel jelentek meg a lapban. Később Polgár László, mint a Magyar Építőanyagipari Szövetség Beton Tagozatának elnöke általános témákkal, szakmapolitikai írásokkal is színesítette az újságot, de sok szerkezeti témájú cikket is jegyzett. Ő használta konzekvensen a „betonújság” kifejezést, ezért lett a lap későbbi domain neve betonujsag.hu.

A minisztériumi jó kapcsolatok egyik eredménye volt az, hogy éveken át rendszeresen, statisztikai adatokkal be tudtunk számolni az építőanyagipar teljesítményéről. A cementipari kapcsolataink tették lehetővé a cementtermelési, belföldi felhasználási és export-import adatok közreadását is. Már a kezdetekben sikerült neves szerzőgárdát megnyernünk a lapban való publikáláshoz. A betonszobrászattól kezdve az acélrost-erősítésű betonokon, a betonjavító anyagok tulajdonságain keresztül az acélhuzal-szálerősítésű betonok témaköréig, a hídszerkezetekig vagy a betonszabvány aktuális kérdéseiig számos témát feldolgoztunk az elmúlt évtizedekben.

"Már a kezdetekben sikerült neves szerzőgárdát megnyernünk a lapban való publikáláshoz."

Amikor 1994-ben meg kellett szüntetni a BVM Mérnöki Kft. tevékenységét, kiadót kellett keresni a lapnak. Ekkor Koltai Imré- vel, a Magyar Cementipari Szövetség akkori elnökével megegyeztünk a kiadói teendők átvételéről, és ekkortól ismerte el hivatalos fórumának a lapot a Magyar Építőanyagipari Szövetség Beton Tagozata is.

Miként változott az elmúlt 25 évben az újság tartalma, külleme?

A. I.: A szakmai cikkek mellett 2001-ben indítottuk el dr. Kausay Tibor rovatát Fogalomtár címmel, amely több mint 10 éven át biztosította a betonipari fogalmak részletes és sokszor szakmatörténeti kutatással is felérő ismertetését. Dr. Révay Miklós, dr. Tamás Ferenc és Német Ferdinánd rendszeresen szemlézte a külföldi lapokat és adták közre az olvasóknak magyar nyelven ezeket az érdekes és hasznos információkat. 

Folyósítószerek hatásai táblázat a Kiegészítés a "Helyszíni próbakeverés fontossága a betontechnológiában" című szakcikkhez az építéskémia oldaláról cikkből. 2000. február

Kezdetben fekete-fehér színű volt a megjelenés és csak a címlap „BETON” felirata volt zöld. 1997. márciustól már színes címlappal tudtunk havonta megjelenni, az oldalszám elérte a 20 oldalt és a klubtagok száma ekkorra már 26-ra növekedett. 2014 decemberétől már teljesen színesben tudtuk a lapot az olvasók kezébe adni. 2016. júniustól ismét teljesen új arculatot kapott a lap, immár a „Betonnépszerűsítő munkacsoport” irányításával.

Kiskovács Etelka (K. E.): A 2000-es években többször is kikértük olvasóink véleményét a tartalomról, a megjelenési paraméterekről, kérdőívet mellékelve az újsághoz. A válaszok jellemzően azt mutatták, hogy a szakmai cikkekre, a referenciamunkák bemutatására, illetve az idegen nyelvű folyóiratok szemlézésének bővítésére volt leginkább igény.

Milyen ismertséget, elismertséget vívott ki magának az újság, és ezért mit kellett tennie a szerkesztőknek?

A. I.: Az ismertség, elismertség fokozatosan növekedett, ennek is köszönhető, hogy sikerült a válságot is túlélnünk, miközben számtalan szakmai lap megszűnt ebben az időszakban. Mindez főként Kiskovács Etelka aprólékos, mérnöki precizitással végzett munkájának köszönhető.

K. E.: Számos szakmai rendezvényen vettem részt, tartottam a kapcsolatot a szakemberekkel, új témákat, projekteket ismertem meg, amelyekből cikkek születtek. A rendezvényeken általában ingyenes példányokat tettünk ki a lapból, amelyeket a kollégák hamar elvittek.

A. I.: Az elismertség akkor vált számomra is igazán nyilvánvalóvá, amikor egy kibővített szerkesztőbizottsági ülést szerveztem a Magyar Cementipari Szövetségben 2013- ban. Ezt szakmai fórumnak is szántam, ahol tájékoztatást adott Szarkándi János a Magyar Cementipari Szövetség átalakulásáról. Itt ismertettem és mutattam be a Beton c. lapot, a tervezett átalakításokat és vitaindító szakmai felvetéseimet. A több mint 30 résztvevő aktív részvételével lezajlott megbeszélés nagyon sok útravalót adott a továbblépéshez. Ezt követően sikerült elérni, hogy a MABESZ és az MCSZ is elfogadta a lapot közös, hivatalos fórumának. Mindezt a Klaus Einfalt munkája eredményeképpen időközben megindult „Betonnépszerűsítő munkacsoport” munkájába való bekapcsolódásom is segítette, míg végül ez a tevékenység a két szövetség közös munkacsoportja lett. 2014-ben Szarkándi János felkért az MCSZ ügyvezetői teendőinek ellátására. Ezzel párhuzamosan bővítette ki tevékenységét az MCSZ és változtatta meg nevét Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szö- vetségre (CeMBeton). Így fogadta el a Beton c. lapot az iparág közös fórumának.

Vízzáró betonépítmények című cikk fotója. 2002. júl.-aug.

Ebben megnyugodva, hogy ezt sikerült elérnünk, 2016-ban döntöttem úgy, hogy átadom a lap alapítói jogait és honlapját is a CeMBetonnak. Míg erőmből telik, felelős szerkesztőként továbbra is nyomon kísérem és felügyelem a lap tevékenységét, és a jövőben is minden lapszámot gondosan átolvasok megjelenés előtt.

Volt-e a lap történetében olyan cikk, téma, amely nagy visszhangot váltott ki?

K. E.: A lapban a legtöbb cikk a Betontechnológia, a Betonadalékszerek és a Szabványosítás rovatokban jelent meg. A betontechnológia az elmúlt 25 év során rengeteget fejlődött, minőségi ugrás következett be a betonadalékszerek területén is. A cikkekben olvashattunk a kísérletekről, tapasztalatokról, az elért eredményekről.

Az újság 1996. decemberi számában a MÉASZ ME 04.19-1995 Beton és vasbeton készítése c. műszaki előírás első négy fejezetéről jelent meg ismertetés. Az írás folytatódott a többi fejezetekkel, cikksorozat lett, amit dr. Ujhelyi János, a műszaki előírás ké- szítője írt.

Beton a szobrászatban - szobrászat a betonban című cikk fotója. 2006. szept.

A 2000-es években megkezdődött az EN 206-1:2000 Beton. Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség című európai betonszabvány hazai bevezetésének kidolgozása. Ez a téma sok cikknek képezte az alapját az elmúlt több mint tíz évben, hiszen 2004-ben megjelent a nemzeti alkalmazási dokumentummal kibővített MSZ 4798-1:2004 szabvány, majd 2016-ban az MSZ 4798:2016 Beton. Műszaki követelmények, tulajdonságok, készítés és megfelelőség, valamint az EN 206 alkalmazási feltételei Magyarországon elnevezésű szabvány.

Melyek voltak azok a nehézségek, amelyeket le kellett küzdeni az évek során ahhoz, hogy a lap fennmaradhasson?

A.I.: A kezdeti évekhez képest 2001-re jelentősen bővült az újság, mind oldalszámban, mind partnerek, előfizetők tekintetében, aminek eredményeként megnövekedtek a lappal kapcsolatos teendők. Egy személy munkájával már nem lehetett biztosítani a havonkénti megjelenést, ekkor vettem át Etelkától a lap ügyeinek irányítását és adminisztratív teendőinek ellátását.

K. E.: A számítástechnika, a digitalizáció, az internet használatának elterjedése során sokszor kellett küzdeni azzal a problémával, hogy nem működik a számítógépek kommunikációja, nem küldi, nem nyitja, nem látja, nem azt a színt látja, kihagyja a képleteket, elrontja a képeket stb. A 25 év alatt egyszer fordult elő, hogy újra kellett nyomtatni a lapot, a 2007. márciusi számot. Az egyik cikkbe olyan betontechnológiai információk kerültek be, amit a cég tulajdonképpen nem akart közzétenni, és ez akkor derült ki, amikor az újság már ki volt nyomva.

Látványbeton felületek készítésének gyakorlati kérdései című cikk fotója (a Nemzeti Színház homlokzata). 2011. január

Az újság fejlődése 2007-ig töretlen volt, havonta jelent meg évi egyszeri összevont számmal, 24, 28 vagy 32 oldallal, valamint a szakmai cikkek túlsúlyával. Eddig az időszakig arra kellett ügyelni, hogy egyrészt fenntartsuk a növekedésben a gazdasági egyensúlyt: mennyire bővülhet az oldalszám, a példányszám, változtassunk-e a színes oldalak és a cikkek-hirdetések arányán.

A. I.: Az internet elterjedésével felmerült az újság saját honlapjának az igénye. Korábban csak a www.betonnet.hu független betonipari szakportálon lehetett információkat találni a lapról. A www.betonujsag.hu oldal végül 2007. július 1-től indult el. A gazdasági válság időszakában csökkent az anyagi támogatottság, ekkor – első ízben a 2009. november-decemberi számnál – vezettük be fokozatosan a kéthavonta történő megjelenést.

Előregyártott vasbeton elemek a Nagyerdei Stadionnál című cikk fotója. 2014. július-augusztus

Hogyan működött a lap terjesztése? Milyen példányszámban jelent meg?

K. E.: A Beton szakmai lapot sosem lehetett újságárusnál vagy postán megvásárolni. Médiapartnerek, előfizetők, cikkírók, oktatási intézmények, közintézmények, vagyis a szakmánkhoz kapcsolódó szakemberek kapták rendszeresen postai úton, illetve rendezvényeken lehetett hozzájutni. Rendszerint elfogyott az utolsó darabig, nem voltak kidobott példányok. Az első számok még csak 50-60 példányban készültek másológéppel, később 800-1000 példányban jelent meg a lap, ahogy ma is.

Milyen emlékekkel, tanulságokkal hagyják maguk mögött a Beton újságnál eltöltött 25 évet?

A.I.: Itt is szeretném megköszönni Etelkának, kiadónknak, a tördelésben és a honlapkészítésben munkatársként közreműködő gyermekeimnek, Rékának és Leventének, a cikkíróknak, a partnereknek, a nyomda munkatársainak, a szerkesztőbizottság tagjainak és minden közreműködő- nek az elmúlt 25 év közös munkáját, hiszen nélkülük nem ment volna. Úgy gondolom, hogy egy lap, és különösen egy szakmai lap csak a mögötte álló közösség együttes munkája nyomán tud létrejönni és megfelelően működni. Kívánok a jelenlegi stábnak további 25 év sikeres működést!

K.E.: Csatlakozom Istvánhoz, köszönjük minden közreműködő kitartó munkáját. Külön is szeretném megköszönni Istvánnak a Beton szaklapért végzett tevékenységét, a figyelmét, hogy bármikor fordulhattam hozzá, ha gondom volt. És igen, további sikeres, tartalmas Beton újság megjelenéseket kívánok!