Csókás Elek: Építési megoldások a radioaktív hulladékok kezelésében
A betontechnológiával foglalkozó vállalatoknak sokszor olyan extrém kihívásokra is megoldást kell találniuk, mint például a veszélyes hulladékok biztonságos elhelyezé- se. A radioaktív hulladékanyagok tárolására hazánkban több követendő példa is akad, mint például Pakson a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) kivitelezése, vagy a bátaapáti radioaktívhulladék-tároló építése, ahol a Duna-Dráva Cement Kft. által biztosított speciális cementet használták fel. Mindkét projekt során elsődleges feladat volt a veszélyes hulladékok oly módon történő elhelyezése, hogy azok ne jelentsenek veszélyt a környezetükre. Mindezek mellett számos egyedi sajátosságot is figyelembe kellett venni a tervezés során.
Bátaapáti NRHT. © Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft.
A Tolna megyei Bátaapáti közelében létesülő radioaktívhulladék-tároló építési munkálatai több ütemben folynak, a négy kamrában várhatóan nem kevesebb, mint 12 000 köbméter betonra lesz majd szükség. A 2012 decemberében átadott I-K1 kamrát követően – amelyhez a DDC beremendi CEM I 42,5 N, valamint a váci CEM III/A 32,5 N típusú cementtermékeit is felhasználták – jelenleg az I-K2 tárolókamra munkálatai folynak, amelynek cementszükségletét a DDC új, speciális cementjéből biztosítják. A Beremendi Gyárban készülő CEM I 32,5 N-LH típusú termék rendkívül alacsony őrlési finomság mellett is jelentős szilárdságot biztosít (a kis őrlési finomság a feltétele a cement alacsony hidratációshő-fejlesztésének, ami biztosítja az elkészült betonszerkezet alacsony zsugorodását), ezért vastag falú szerkezetek is biztonsággal, repedésmentesen építhetőek belőle. Az I-K3 kamra tervezésénél többek között továbbra is a beremendi, CEM I 32,5 N-LH típusú, Magyar Termék védjegyes cement kerül felhasználásra.
A projekt további érdekessége, hogy az egyedi betonreceptúrák elkészítésébe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszéke is bekapcsolódott, dr. Salem G. Nehme egyetemi docens irányításával. A friss és megszilárdult betonok minőségi felügyeletét – a Bátkontroll Kft. megbízásából – a Beton Technológia Centrum Kft., a kivitelezést a West Hungária Bau Kft. és a Mecsekérc Zrt. konzorciuma végzi.
A kihívás e projektben a tartósság szempontjából az alacsony porozitás elérésében rejlik, amely építéskor magas technológiai fegyelmet kíván.
Míg a bátaapáti radioaktívhulladék-tároló sugárvédelmi szempontból a kifejezetten hosszú élettartamra való tervezést tartja szem előtt, addig a Paksi Atomerőmű kapcsán (KKÁT) a kiégett kazetták átmeneti tárolásának megoldása volt szükségszerű. A kiégett üzemanyag-kazettákat több mint 50 évig pihentetni kell, csak ezt követően szállíthatóak el a végső tárolóhelyükre. A paksi átmeneti tároló építése 1997 óta több ütemben történt, jelenleg a tároló III/2 ütemének műszaki átadás-átvétele zajlik. A talajcserét követően az anyagkiválasztás sugárvédelmi, hőfejlődési és repedésérzékenységi szempontok fokozott figyelembevételével folyt, amelyet laboratóriumi, majd helyszíni próbakeverések, mérések és értékelések követtek. Csak a megelőző műszaki előkészítés után következhetett a szerkezetépítés, a gépész- és villamostechnológia kiépítése. A projekt során a Duna-Dráva Cement Kft. által biztosított – a Váci Cementgyárban elő- állított – CEM III/B 32,5 N-LH/SR típusú cementterméket, és körülbelül 4500 köbméter betont használtak fel.
Paksi KKÁT. © Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft.
A hosszú kivitelezési idő miatt különböző időjárási körülmények között kellett az építkezést véghezvinni. A kivitelezők a vastag falú szerkezetek esetében különös figyelmet fordítottak a hőfejlődésre és a repedésmentesség elérésére. Többek között ezért is volt fontos olyan cementtermék kiválasztása, amely alacsony hőfejlesztésű, mégis nagy szilárdságú. A nem hagyományos vasbeton szerkezet vastagsága több ponton meghaladja a 1,5 métert is, és egyedi repedésmentességet garantál.
A projektekről további részleteket a Duna-Dráva Cement Kft. oldalán olvashatnak: www.duna-drava.hu
