Asztalos István: Mi változott az új európai betonszabványban? – 2. rész
A cikksorozat első része (mely a Beton 2016 decemberi számában olvasható) ismertette azokat a változásokat, amelyek az EN 206:2013-ban történtek a 2002-es kiadáshoz képest. A második része összefoglalja azokat a legfontosabb szegmenseket, amelyek az MSZ 4798:2016-os szabványban, mint Nemzeti Alkalmazási Dokumentumban változtak a 2004-es kiadáshoz képest – ez tartalmazza egységes szerkezetben az EN 206:2013-at is.
AZ MSZ 4798 SZABVÁNY BEVEZETŐJE ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETE
Az új szabvány a tulajdonság és a teljesítőképesség szavakat szinonimaként használja, így azok ebben az esetben ugyanazt jelentik. A szabvány bevezetője kiegészült egy táblázattal (NAD 1.), amely tartalmazza a szabvány alkalmazásában résztvevők legfontosabb feladatait és az azokra vonatkozó fejezeti vagy mellékleti hivatkozásokat, ezzel segítve a szereplőket érintő feladatok gyorsabb megtalálását. Az alkalmazási terület fejezet végén azt olvashatjuk, hogy ez a szabvány csak akkor vonatkozik az út- és térburkolatok betonjára, előregyártott beton- és vasbeton elemek betonjára, ha az érvényben lévő útügyi műszaki előírás erre a szabványra hivatkozik.
VÁLTOZÁSOK, ÚJDONSÁGOK AZ MSZ 4798 SZABVÁNYBAN
Szakkifejezések és meghatározásuk
A szakkifejezések közé (3.1. fejezet) bekerült néhány új fogalom, amelyet a NAD készítői szükségesnek tartottak itt megmagyarázni. Ezek a következők: péptartalom, finom alkotóanyagok a betonban, visszanyert víz, kőliszt, finom adalékanyag, durva adalékanyag, kötőanyag-tartalom, cementtartalom, finomszemtartalom, egyenértékű víz/cement tényező, a beton szilárdulási üteme, újrahasznosított beton és teljesítménynyilatkozat.
Jelölések és rövidítések
A jelölések közé (3.2. fejezet) több olyan is bekerült, amelyek vagy a magyar NAD kiegészítések miatt szükségesek vagy más szempontból szorulnak magyarázatra. Ilyenek például a csak Magyarországon érvényes új környezeti osztályok, vagy a Magyarországon használatos szilárdsági és egyéb jelölések (fck, test, fck, cube, H, fcti, fl, fctk, fl, fctm, fl, fck, cube, H, d, Fi , Fm/n(H), m, U70/10, MS, A20(H), RDMUPT,n).
Környezeti osztályok
A környezeti osztályok fejezet (4.1.) alapvetően nem változott, inkább csak magyarázó jellegű és hazai vonatkozású kiegészítéseket tartalmaz. A környezeti osztályokat magába foglaló 1. táblázat 5. pontja, amely a fagyási/olvadási hatásokat tartalmazza jégolvasztó anyaggal vagy anélkül, három új környezeti osztállyal egészült ki.
Az XF2(H) osztályba sorolhatók azok a mérsékelt víztelítettségű, jégolvasztó anyagnak kitett függőleges vagy 5%-nál meredekebb szerkezetek, amelyek légbuborékképző adalékszer nélkül készülnek. Szintén légbuborékképző adalékszer nélkül készülnek az XF3(H) osztályba sorolt, nagymérvű víztelítettségű, vízszintes vagy legfeljebb 5%-os lejtésű szerkezetek, azonban ezeket nem éri jégolvasztó anyag.
Az XF4(H) osztályba sorolhatjuk azokat a nagymérvű víztelítettségű, szintén légbuborékképző adalékszer nélkül létrehozott, vízszintes vagy legfeljebb 5%-os lejtésű szerkezeteket, amelyeket jégolvasztó anyag vagy tengervíz ér.
A 6. pontot a magyar NAD két részre bontja. Az első rész (6.1. pont) tartalmazza a természetes talaj és talajvíz okozta kémiai korróziónak kitett szerkezetek környezeti osztályait. Ezek az EN 206-ban is szerepelnek. A második rész (6.2. pont) három új környezeti osztályt vezet be, amelyekbe azokat a szerkezeteket soroljuk, amelyek az egyéb agresszív vizek és folyadékok okozta kémiai korróziónak vannak kitéve.
Az XA4(H) osztályba a csapadékvíznek, a kommunális szennyvíznek, illetve ezek gőzeinek vagy permetének kitett szerkezetek sorolhatók. Ezek a szerkezetek mérsékelten korrózióálló és mérsékelten saválló betonból készíthetők.
Az XA5(H) osztályba azokat a szerkezeteket soroljuk, amelyeket ipari és mezőgazdasági szennyvíz és egyéb agresszív folyadék, illetve ezek gőzei vagy permete ér. Ezek a szerkezetek közepesen korrózióálló és közepesen saválló betonból készíthetők.
Az XA6(H) osztályba azokat a szerkezeteket soroljuk, amelyeket nagyon agresszív ipari szennyvíz vagy folyadék, illetve ezek gőzei vagy permete ér. Ezek a szerkezetek fokozottan korrózióálló betonból készíthetők.
A Környezeti osztályok fejezet kiegészült egy új táblázattal (NAD 2.) is, amely a csapadékvizek, a kommunális, az ipari és mezőgazdasági szennyvizek és egyéb agresszív folyadékok, kondenzációs vizek okozta környezeti hatások (XA4(H), XA5(H) és XA6(H) környezeti osztályok) kémiai jellemzőit, a vizsgálati módszereket és a határértékeket tartalmazza. A környezeti osztályokkal kapcsolatos követelményekhez több ponton kiegészítéseket fűzött a szabványalkotó.
Ezek az 5.3. fejezetben találhatók, illetve ez a fejezet kiegészült a betonfedés témakörével (5.3.4. pont), amelyhez kapcsolódik az N (tájékoztató jellegű) melléklet. A betonösszetételre vonatkozó határértékek továbbra is az F (az EN 206-ban tájékoztató, az MSZ 4798-ban előírás jellegű) mellékletben találhatók. Itt lelhetők fel a hazai környezeti osztályokra vonatkozó összetételi előírások is (NAD F1. táblázat). A korábbi NAD a friss beton és a szilárd beton testsűrűségét írta elő környezeti osztályonként, míg ezt az új MSZ 4798 már nem tartalmazza. Ugyanakkor környezeti osztályonként kiegészültek a feltételek a friss beton tervezett levegőtartalmával (NAD F2. és NAD F3 táblázat).
Konzisztencia osztályok
Az új MSZ 4798 szabvány már nem engedi meg a korábban használatos, régi konzisztencia osztály megnevezéseket (AFN, FN, KK, K, F, Ö), így az azokat az új konzisztencia osztályokkal összehasonlító ábra is kikerült a szabványból. Ennek főként az az oka, hogy az öntömörödő beton (ÖTB) térhódítása miatt mára már elavulttá váltak ezek a fogalmak. Az ÖTB vizsgálatára szolgál az az öt új konzisztencia osztály, amelyeket az EN 206 is tartalmaz (4.2.2. fejezet).
Nyomószilárdsági osztályok
Sem a szokványos és nehézbetonokra vonatkozó (C8/10-től C10/115-ig), sem a könnyűbetonokra vonatkozó (LC8/9-től LC80/88-ig) nyomószilárdsági osztályok nem változtak (4.3.1. fejezet). Módosult azonban az ezekhez tartozó értékek kiszámítási módja. Az MSZ 4798 szabvány 5.5.1.2. és 8.2.1.3. pontjai és az ahhoz kapcsolódó O (előírás jellegű) melléklete foglalja magába a nyomószilárdság meghatározását, a megfelelőség részletes feltételeit és előírásait, valamint az átadás-átvételi eljárás során követendő lépéseket. Ezek az előírások szigorúbb feltételeket tartalmaznak, mint amit az EN 206 megenged. Ezért fontos, hogy a felhasználók megismerjék ezeket a szigorúbb magyarországi előírásokat, amelyek részletesebb kifejtése meghaladja e cikk terjedelmét. Szintén ehhez a témakörhöz kapcsolódik a P (tájékoztató jellegű) melléklet, amely a nyomószilárdság értékelését tartalmazza 50% elfogadási valószínűség mellett.
Alkotóanyagok
Az MSZ 4798 szabvány 5.1. fejezete foglalkozik a beton alkotóanyagaira vonatkozó alapkövetelményekkel.
Újdonságnak számít, hogy a cementekhez kapcsolódóan a szabvány Q (tájékoztató jellegű) melléklete ajánlásokat tartalmaz az egyes cementfajták környezeti osztályok szerinti alkalmazására vonatkozóan. Ez egy részletes táblázat, amelyben cementfajtánként sok-sok megjegyzés kapcsolódik, segítve a szabványt alkalmazó, betont előállító szakemberek munkáját.
Az adalékanyagokra vonatkozó részletes hazai követelmények a szabvány E (tájékoztató jellegű) mellékletébe kerültek, mivel ezt a mellékletet már az EN 206 is tartalmazta. A korábbi szabványban ezek az előírások több helyen szerepeltek, így most azok egy helyen és jelentősen kibővítve találhatók meg. Egy nagy táblázat foglalkozik a homok, a kavics, a homokos kavics adalékanyagok, valamint a homokos kavics adalékanyagú betonból visszanyert, mosott és osztályozott adalékanyagok frakcióira vonatkozó követelményekkel (NAD E1. táblázat). A NAD E2. táblázat tartalmazza a zúzott kő, zúzott kavics és újrahasznosított adalékanyagok, valamint visszanyert tört adalékanyagok, továbbá a zúzott betonból, zúzott kavicsbetonból visszanyert mosott és osztályozott adalékanyagok frakcióira vonatkozó kiegészítő követelményeket. Szintén az E mellékletbe kerültek a szemmegoszlásra vonatkozó határgörbék is.
Az adalékszerekre vonatkozóan részletes és magyar nyelven is kiadott európai szabványok vannak, így azokkal kapcsolatban jelentősen új információkat ez a szabvány nem tartalmaz. Ugyanez vonatkozik a keverővízre is, mindössze a visszanyert keverővízzel kapcsolatban olvashatunk néhány megjegyzést.
A kiegészítőanyagok köre kiegészült a metakaolinra (NAD 3. táblázat), valamint a természetes puccolánra (NAD 4. táblázat), azaz a traszra vonatkozó hazai követelményekkel. Ennek megfelelően a kérték elvét is kiegészítették erre a két anyagra vonatkozóan (5.2.5.2.5. és 5.2.5.2.6. pontok).
A friss beton és a szilárd beton
A friss betonra (5.4. fejezet) és a szilárd betonra (5.5. fejezet) vonatkozó követelmény fejezetek több magyar kiegészítést tartalmaznak. Ezek főként magyarázó jellegű kiegészítések. A friss betonnal foglalkozóA friss beton és a szilárd beton A friss betonra (5.4. fejezet) és a szilárd betonra (5.5. fejezet) vonatkozó követelmény fejezetek több magyar kiegészítést tartalmaznak. Ezek főként magyarázó jellegű kiegészítések. A friss betonnal foglalkozó fejezetbe kerültek be a levegőtartalommal és a testsűrűséggel kapcsolatos számítási módszerek és magyarázatok. Ahogy azt már korábban említettem, a szilárd betonra vonatkozó fejezetben található a nyomó szilárdságra vonatkozó kiegészítés (5.5.1.2.) egyik része. A szilárd betonra vonatkozó fejezet kiegészült egy – a vízzárósághoz kapcsolódó – táblázattal (NAD 5.), valamint egy fagyállósági fejezettel (5.5.5.) és a hozzá kapcsolódó részletes táblázatokkal (NAD 6.-tól NAD 10.-ig), továbbá egy kopásállósá- gi fejezettel (5.5.6.) és a hozzá kapcsolódó táblázattal (NAD 11.).
A betonra vonatkozó műszaki követelmények fejezet (6.) érdemi magyar kiegészítéseket nem tartalmaz.
A friss beton átadása fejezet (7.) három új szakasszal egészült ki. Ezek: a betonkeverék szállítása a felhasználás helyére (7.6.), az eltarthatóság (7.7.) és a betonkeverék átadás-átvétele konzisztencia alapján (7.8.).
A megfelelőség és üzemi gyártásellenőrzés
A megfelelőség ellenőrzése és a megfelelőségi feltételek fejezet (8.) kiegészült a korrigált szórás fogalmának magyarázatával (8.1. pont 6. bekezdés), valamint ahogy azt már korábban említettem, itt található a nyomószilárdságra vonatkozó kiegészítés (8.2.1.3.) másik része. Ez a fejezet három táblázattal bővült. Az egyik a mintavétel legkisebb gyakoriságát tartalmazza a nyomószilárdság megfelelőség-értékeléséhez, valamint a friss és szilárd beton testsűrűségének meghatározásához nagy szilárdságú beton (≥ C55/67) esetén (NAD 12.), kezdeti (A módszer) és folyamatos gyártás (B és D módszer) alkalmával. A másikban találhatók a vizsgálati eredmények számához rendelt alulmaradási tényezők folyamatos gyártás (B és D módszer) esetén (NAD 13.). A harmadik tartalmazza a hajlító-húzó szilárdságra vonatkozó megfelelőségi feltételeket mind kezdeti (A módszer), mind folyamatos gyártás (B és D módszer) esetén (NAD 14.).
A gyártásellenőrzés fejezet (9.) a dokumentálásra, a személyzetre (beton technológus), a beton keverésére és a vizsgálóberendezésekre vonatkozó hazai kiegészítéseket tartalmazza. Ezen kívül a beton keveréséhez kapcsolódóan egy új táblázat is bekerült (NAD 15.), amely azokról a megengedett legnagyobb eltérésekről szól, amely a mixerkocsi vagy a kavaróberendezés dobjából vett két minta között mért értékeknél lehetségesek.
A megfelelőség értékelése fejezet (10.) kiegészült a 275/2013 (VII.16.) kormányrendeletre való hivatkozással, mely szerint csak a 2+ rendszert működtető betonüzemek hozhatnak forgalomba transzportbetont. Ezt a rendszert, amely a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgál, részletesen a 305/2011/EU rendelet ismerteti.
A beton jelölése
A 11. fejezetet, amely a tervezett és az előírt összetételű beton megjelölését ismerteti, a NAD kiegészítette azzal, hogy meg kell adni (ha előírták) az adalékanyag megnevezését, amennyiben az nem homokos kavics, a cement jelét, a kiegészítő anyag megnevezését, az 50 évtől eltérő tervezési élettartamot, az adalékanyag szemmegoszlási görbéjének jelét, valamint az adalékanyag finomsági modulusát. Ezen kívül a szabvány alkotói ezt a fejezetet 5 betonjelölési példával is kiegészítették, segítve a betont kiíró tervezők és alkalmazók munkáját.