Csorba Gábor: Ipari padló egypercesek - Az ipari padló síkpontossági hibáinak kezelése (1)
Az ipari padlós cikksorozat mai számában azt járjuk körül, hogy mi a helyzet akkor, ha a padlólemez helyenként vagy akár sok helyen nem felel meg annak a síkpontossági követelménynek, amit a szakkivitelező vállalt.
Mi a helyzet abban az esetben, ha nincs a szerződés műszaki tartalmában meghatározva semmilyen síkpontossági követelmény? Az ipari padlós szakcégek általában lefektetik a maguk által bejáratott követelményrendszert a szerződéseikben (pl. a DIN 18202-t vagy a TR34 megfelelő kategóriáját), de a profi beruházók, targoncaszállítók is meg szokták adni az erre vonatkozó igényeiket.
A szakemberek nyilván tudják, hogy akár a legszigorúbb követelmény betartása mellett is lehetnek 2-3 mm-es szintkülönbségek, ahol ugyanúgy megáll a víz akár több négyzetméteren, mintha 1-2 cm-es síkpontossági hibák lennének. A beruházónak ilyenkor nehéz elmagyarázni azt, hogy a padló tulajdonképpen jó, de nem látszik rajta.
Az ipari padló átadási dokumentációjá- ban egyre gyakrabban szerepel a síkpontossági minősítés, de gyakori az az eset is, amikor a beruházó maga méreti fel a padlót. A minősítés során a legtöbbször az szokott kiderülni, hogy az ipari padló (még tényleg jó minőségű kivitelezés esetén is) egyes helyeken nem felel meg a szakkivitelező által vállalt síkpontossági követelménynek.
Bármelyik síkpontossági követelményrendszert is vesszük alapul, a nem megfelelőséget többféle módon lehet értelmezni: pl. úgy, hogy a mérési helyek hány százalékánál lépte túl a határértéket az adott mérési érték és az konkrétan mely területen volt, de lehet akár úgy is, hogy azt határozzuk meg az ellenőrzéssel, hogy mely területeken vannak síkpontossági hibák. Ez utóbbi a hasznosabb egyébként, mert ezt tudja megfelelően az üzemeltető is értelmezni, hiszen őt inkább az érdekli, hogy hol rossz a padlója és ott milyen mértékben, semmint az, hogy hány mérési pontnál nem megfelelő a padló ebből a szempontból.
Ahogy azt a korábbiakban már bemutattam, a TR34 az egész padló megfelelőnek való minősítéséhez megenged bizonyos toleranciákat, ha az nem lépi túl az 5%-os hibahatárt, de a DIN 18202 pl. nem ad meg ilyen értéket. Ugyanakkor mindkét ipari padlós előírásra igaz az, hogy a nem megfelelőség esetén a hiba jelentőségét a rendeltetésszerű használatra való hatásával kell megítélni. Ez teljesen megfelel egyébként az európai szabványok szemléletének, de tapasztalatom szerint a joggyakorlatnak is.
A síkpontossági hibák elsősorban a targoncaforgalmat korlátozzák, mert csökkenteni kell a haladási sebességet, ami rontja az üzemeltetési hatékonyságot, de nőhet emiatt a karbantartási költség is. A polcrendszerek felállításánál is lehetnek persze gondok a túlzott felületi hullámosságból, de a legtöbb esetben alátétlemezekkel korrigálhatók a síkpontossági hibák. Mindezek alapján nem lehet azt állítani, hogy jogos lenne egy pl. 10%-os síkpontossági hiba miatt a padló értékéből 10%-ot levonni, hanem egyedileg kell elbírálni (akár külsős szakértő közreműködésével) azt, hogy az adott hiba hol és milyen mértékben korlátozza a rendeltetésszerű használatot, lehet-e, érdemes-e javítani, az esetleges javítás elvégzése milyen mértékben tudja a tervezett műszaki tartalmat biztosítani.
Mikor lehet és mikor kell elfogadni egy síkpontossági szempontból hibás padlót? Mikor milyen értékcsökkenéssel lehet és kell megelégednie a feleknek? Erről lesz szó a folytatásban…