Lapszámok

2016. december XXIV. évfolyam VIII. szám

Asztalos István: Mi változott az új európai betonszabványban? – 1. rész

A kétrészesre tervezett cikksorozatnak az ad aktualitást, hogy az MSZ EN 206:2014 szabvány szövege 2016. április 1. óta olvasható magyar nyelven, beépítve az MSZ 4798:2016-os szabványba. Az első rész azokat a változásokat ismerteti, amelyek az EN 206-ban történtek meg a 2002. évi kiadáshoz képest.

BEVEZETŐ

A 2002-ben megjelent ún. „európai betonszabványt”, az EN 206-1:2002-t, illetve annak Nemzeti Alkalmazási Dokumentumát (NAD), az MSZ 4798-1:2004-et korszerűsíteni kellett, mert 2013 decemberében a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) megjelentette az EN 206 új kiadását. Ezt követően a Magyar Szabványügyi Testület azt ki is adta 2014. július 1-én MSZ EN 206:2014 jelzettel. Ez a szabvány ugyan magyar szabványként jelent meg, de csak a címlapja került lefordításra, maga a szabvány angol nyelven volt olvasható. Az MSZ 4798:2016 szabvány címe: Beton. Műszaki követelmények, tulajdonságok, készítés és megfelelőség, valamint az EN 206 alkalmazási feltételei Magyarországon. Ez a szabvány magyar nyelven tartalmazza az új EN 206 teljes szövegét is álló betűvel, a magyar NAD kiegészítéseket pedig dőlt betűvel.

AZ EN 206 SZABVÁNY ALKALMAZHATÓSÁGI FELTÉTELEI

A szabvány alkalmazási területe bővült az öntömörödő betonokkal, a speciális mélyépítési betonokkal, a szálerősítésű betonokkal, valamint az újrahasznosított adalékanyagokból készülő betonokkal.

A szabvány továbbra sem alkalmazható pórusbetonokra (gázbetonokra), habbetonokra, 800 kg/m3 -nél kisebb testsűrűségű betonokra, valamint hő- és tűzálló betonokra.

A szabvány alkalmazása során figyelembe kell venni, hogy eltérő, illetve kiegészítő előírások lehetnek a különféle előregyártott termékekre, közlekedési felületek betonjaira, különleges technológiákra (pl. lőtt betonok), tömegbetonokra, szárazon kevert betonokra, habarcsokra (Dmax ≤ 4 mm), egyes öntömörödő betonokra (pl. könnyű vagy nehéz adalékanyaggal vagy szálakkal kevertekre), valamint a szemcsehézagos betonokra (pl. szűrőbetonok).

VÁLTOZÁSOK, ÚJDONSÁGOK AZ EN 206 SZABVÁNYBAN

Az egyik formai változás magának a szabványnak a jelölése. Korábban úgy tervezte a CEN, hogy ebben a témakörben több füzetet fog megjelenteti. Az első 2002-ben kiadott füzet címe „Beton” volt. Ezt követően csak a kilencedik füzet jelent meg és az is csak 2010-ben. Ennek a címe: „Kiegészítő szabályok öntömörödő betonhoz” (MSZ EN 206-1:2002 és MSZ EN 206-9:2010). Az új EN 206 szabvány mindkét szabvány helyébe lépett, így megszűnt a szabvány száma utáni kötőjel: EN 206:2013.

A másik formai változás, hogy a szakkifejezéseket, amelyek eddig ömlesztve szerepeltek, az új szabvány témakörök szerint csoportosítja.
• Általános szakkifejezések
• Alkotóanyagok
• Friss beton
• Szilárd beton
• Megfelelőség és gyártásellenőrzés
 

A legfontosabb tartalmi változások, újdonságok a következők:
• felhasználási szabályok készültek a szálerősítésű betonokra és az
• újrahasznosított adalékanyagokkal készített betonokra
• átdolgozásra került a pernyére és a szilikaporra vonatkozó érték elv, és
• új szabályokat alakítottak ki az őrölt, granulált kohósalak liszt alkalmazása esetére
• beépítették a szabványba az öntömörödő betonokra vonatkozó szabályokat, valamint
• bekerültek a szabványba a geotechnikai munkálatokhoz alkalmas betonokra vonatkozó szabályok (résfalak, fúrt-, talajkiszorításos- és mikocölöpök).
• Bevezették a beton egyenértékű teljesítőképességének az elvét (ECPC)
• az összetétel egyenértékű teljesítőképességének az elvét (EPCC) és
• felülvizsgálták a beton megfelelőségének értékelését, valamint új elvekkel bővítették ki.
 

A szabvány most is tartalmaz egy összefoglaló táblázatot, amely az EN 206, valamint a tervezésre és kivitelezésre, illetve az alkotóanyagokra és a vizsgálati módszerekre vonatkozó szabványok közötti kapcsolatot szemlélteti, természetesen kiegészülve az időközben megjelent, illetve módosított szabványokkal (lásd a 20. oldali ábrát).

A szabvány mellékleteiben is változások következtek be.

A mellékletek most is két csoportra oszthatók:
• Az egyik a normatív mellékletek csoportja, melyek a kötelező érvényű előírásokat tartalmazzák.
• A másik csoportba az informatív jellegű mellékletek tartoznak, amelyek tájékoztató jellegűek.

 

A mellékletek felsorolása és az arra vonatkozó megjegyzéseim az MSZ 4798- 1:2004 szabványra, valamint ahhoz viszonyítva a most tervezett új magyar szabványra vonatkoznak, mivel a magyar gyakorlat az MSZ 4798-1:2004 szabványt ismeri.

A normatív mellékletek:
• A melléklet – Típusvizsgálat – Eddig is volt ilyen kezdeti vizsgálat címmel
• B melléklet – Azonosító vizsgálat – Eddig is volt hasonló, amely eddig csak a nyomószilárdságra vonatkozott. Most bővült a konzisztenciával, a levegőtartalommal, valamint a friss és a megszilárdult beton száltartalmára, valamint a frissbeton homogenitására vonatkozó azonossági feltételekkel.
• C melléklet – A gyártásellenőrzés értékelésére, felügyeletére és tanúsítására vonatkozó utasítások – eddig is volt ilyen
• D melléklet – Speciális geotechnikai munkákhoz használt beton műszaki kö- vetelményeinek és megfelelőségének kiegészítő követelményei. Ez új melléklet, amelynek helyén korábban informatív jellegű irodalomjegyzék szerepelt.
• F melléklet – A betonösszetétel határértékei – Ez a melléklet az EN 206-ban tájékoztatásként, az MSZ 4798-ban előírásként szerepel.
Az O melléklet is normatív, de ez csak a NAD-ba került bele, azt az EN 206 nem tartalmazza, ezért arról a cikksorozat 2. részében lesz szó.
 
Az informatív mellékletek:
• E melléklet – Ajánlások adalékanyagok felhasználására – Ennek helyén korábban lajdonságok egyenértékű teljesítőképesség-elvének alkalmazását tartalmazta. Ez most bekerült magába a szabványba.
• G melléklet – Útmutató a friss állapotú öntömörödő beton követelményeihez – Ennek helyén korábban adagolóberendezésekre vonatkozó pontossági követelmények voltak megtalálhatók.
• H melléklet – A nyomószilárdság megfelelőségi feltételei c. szakasz (8.2.1.3.) szerinti „C” módszer alkalmazásának szabályai (minőségszabályozási kártyák) – Ennek helyén korábban kiegé- szítő utasítások voltak megtalálhatók, amelyek a nagyszilárdságú betonokra vonatkoztak.
• I melléklet – Az új EN 206 nem tartalmaz ilyet. Ezen a helyen korábban a NAD betonfedésekre vonatkozó tájékoztató jellegű információi voltak megtalálhatók.
• J melléklet – Eltérés egy érvényes spanyol rendelethez igazodva. Itt korábban a teljesítőképességhez kapcsolódó tervezési módszerek voltak, tekintettel a tartósságra.
• K melléklet – Betoncsaládok – Eddig is volt ilyen.
• L melléklet – Meghatározott szakaszokhoz kapcsolódó további információk – Itt korábban a NAD beton beépítésére vonatkozó információi voltak megtalálhatók.
• M melléklet – Útmutató a felhasználás helyén érvényes előírásokhoz – Ennek a helyén korábban az előírás jellegű adalékanyag-szemmegoszlási határgörbék voltak megtalálhatók.
 

További tájékoztató jellegű mellékletek az N, a P és a Q mellékletek, de ezek is csak a NAD-ba kerültek bele, azokat az EN 206 nem tartalmazza, ezért ezekről a cikksorozat 2. részében lesz szó.

AZ EN 206 SZABVÁNY TARTALMI FELÉPÍTÉSE ÉS A VÁLTOZÁSOK RÉSZLETEI

Érdemes áttekintenünk, hogy mit is tartalmaz az új szabvány és azt milyen sorrendben tárgyalja.

A bevezető, az alkalmazási terület, a rendelkező hivatkozások és a szakkifejezések, meghatározások, jelölések és rövidítések most is a szabvány elején található.

Ebben a részben több új fogalommal is megismer kedhetünk. Ilyenek például a visszanyert, mosott adalékanyag, a visszanyert, tört ada lékanyag, az újrahasznosított adalékanyag, az acélszál, a polimer szál. Ez követi a betonok osztályozása, ami elsősorban a környezeti osztályozást jelenti. Ebben a fejezetben találhatók a friss betonra vonatkozó konzisztencia osztályok, valamint a szilárd betonra vonatkozó nyomószilárd sági osztályok.

A környezeti osztályok kiegészültek a (nem természetes) agresszív vizek és folya dékok kémiai korróziójával (XA4(H), XA5(H), XA6(H)). Ez is csak az MSZ 4798-ban szerepel, de itt is megemlítem. A konzisztencia osztályoknál sok változással találkozhatunk. Megszűnt a Vebe-osztály és több új konzisztencia osztály került be a szabványba. Ezek – a roskadási terülés osztály (SF1, SF2, SF3) kivételével – az öntömörödő betonok vizsgálatára vonat koznak: viszkozitási t500 osztály (VS1, VS2), viszkozitási t v osztály (VF1, VF2), L szekré nyes vizsgálati osztály (PL1, PL2), fékező - gyűrűs vizsgálati osztály (PJ1, PJ2), valamint a szitás szétosztályozódási vizsgálati osztály (SR1, SR2). A nyomószilárdsági osztályok változatlanok.

Az 5. fejezet most is a betonra vonatkozó követelményeket és igazolási eljárásokat tartalmazza. Az alkotóanyagokra vonatkozó követelmények kiegészültek az őrölt granulált kohósalakkal valamint a szálas anyagokkal. A betonösszetételre vonatkozó követelményeket kiegészítették az újrahasznosított adalékanyagokkal. Átdolgozásra került a pernyére és a szilikaporra vonatkozó k-érték elv, és új szabályokat alakítottak ki az őrölt, granulált kohósalak liszt alkalmazása esetére. Újdonságnak számít az összetétel egyenértékű teljesítőképességének elve is.

További változások a 8. fejezetben, a megfelelőség ellenőrzése és a megfelelőségi feltételek között találhatók. A nyomószilárdságra vonatkozó megfelelőségi feltételek fejezetben a korábbi 1. és 2. módszer helyett A módszer (kezdeti gyártás), B módszer (folyamatos gyártás), valamint C módszer (minőségszabályozási kártyák alkalmazása) található. A szilárdságtól eltérő más tulajdonságok megfelelőségének ellenőrzése általános előírásokkal egészült ki.

A 9. fejezetben, amely a gyártásközi ellenőrzést tárgyalja pontosításra került egy fogalom: a kezdeti vizsgálat neve típus - vizsgálatra változott, de ez csak a magyar fordításban történt meg, az angol elnevezés (initial testing) változatlan. Az építési termékekre vonatkozó 305/2011/EU ren delet magyar fordítása is ezt a megnevezést használja, így javult a két szabályozás összhangja. Kikerült ebből a fejezetből az alkotóanyagok ellenőrzésére vonatkozó táblázat, annak részleteit az általános részben a gyártónál bevezetett eljárás hatáskörébe utalja.