Dr. Balázs L. György: Van-e élet a betonon túl?
Japánban, Nagasaki kikötőjétől 1 órás hajóútnyira található Gunkanjima szigete, amely több mint egy emberöltő óta (1974 óta) lakatlanul áll, annak ellenére, hogy korábban a világ egyik legsűrűbben lakott területe volt (1. és 2. ábra).
1.ábra: Gunkanjima (Battleship island)
Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy engedélyt kaptam a szigetre való belépéshez, amelynek tapasztalatát örömömre szolgált megosztani a 2016. évi Beton Fesztivál tisztelt résztvevőivel és most a Beton Újság Tisztelt Olvasóival.
2.ábra: Vasbeton házak a partfal felől nézve
A sziget kiürítésének kihirdetése 1974. jan. 15-én történt, a teljes kiürítés pedig 1974. ápr. 20-án fejeződött be. Jelenleg csak speciális engedéllyel lehet a szigetre belépni.
Gunkanjima szigetén a XX. század jelentős részében szenet bányásztak. A bányászok családjukkal együtt a szigeten éltek, ahol iskola, kórház és kis játszótér is volt. A szénbányászat gazdaságtalanná vá- lásával abbamaradt a bányászat, a szigetet teljesen elhagyták.
3.ábra: Jellegzetes belső udvar kép negyven év után
Több mint 40 éve lakatlanul áll a sziget összes építménye, mindenféle karbantartás nélkül viselve a Japán déltengeri körülményeiből fakadó magas sótartalmat és a tájfun erejű szeleket is.
4.ábra: Jellegzetes utcakép negyven év után
Döbbenetes kép tárul elénk, hogy fenntartás és karbantartás nélkül milyen jelentős anyagszerkezeti károsodások következhetnek be épületszerkezetekben és egyéb mérnöki létesítményekben (3-6. ábrák). A leromlási folyamatok szinte minden építményben szemmel láthatóvá váltak.
A szigeten lévő épületek állapota azt mutatja, hogy a legjelentősebb leromlás az acélban és az acélt tartalmazó anyagokban jelentkezik. Mindemellett a beton leromlása is nagyon jelentős mértéket ért el.
5.ábra: Hajdani átfedéses toldás
A fenntartható fejlődésre és fenntartható építésre való törekvés jelentősen összefügg az élettartam kérdésével. A megfelelő tartósság elérése, ill. a leromlás mértékének korlátozása ezért alapvető mérnöki feladataink közé tartozik. A tartósság növelése egyúttal a fenntartható fejlődés megoldásának egyik legfontosabb eszköze is.
6.ábra: Egyes épületrészeknél már alaptörés következett be
Gunkanjima sziget meglátogatása nagyon hasznos tapasztalat volt számomra a szigeten lévő egyedi körülmények és jól látható folyamatok miatt. Az egész szigeten valójában 1:1-es léptékű kísérletet folytat a természet.
MEGÁLLAPÍTÁSOK
Mik a tanulságai egy ilyen ritka esetnek, amikor több mint négy évtizede magára hagyottan áll egy szigeten minden építmény, kitéve az időjárás viszontagságainak, a sóshőmérsékletnek és jelentős légmozgásnak?
Egyrészt az, hogy nagy jelentősége van a rendszeres felülvizsgálatoknak és állagmegóvó intézkedéseknek még vasbetonszerkezetek esetén is. Főként, ha komoly környezeti terhelést kapnak. Ez az eset kiváló példával szolgál a tartósság fontosságának hangsúlyozására. Rendkívül sokat számít a környezeti igénybevételeknek is kellőképpen ellenálló betonösszetétel kialakítása és a megfelelő rendszerességű karbantartás-állagmegóvás.
Másrészt, ha egy mérnöki szerkezetet mégis hosszabb időre magára kell hagyunk, akkor ahhoz a betont és a szerkezeti részleteket is ennek alapos mérlegelésével kell megtervezni, ill. kivitelezni. Megfelelő anyagválasztás és megfelelő tervezési módszerek révén a mérnöki szerkezetek leromlása korlátok között tartható. Egyúttal keressük a leromlási folyamatok lassítására vonatkozó megoldásokat is.
Van-e élet a betonon túl? - kérdeztem jelen cikk címében. Természetesen van. Akkor van, és olyan módon van, ahogy felké- szülünk rá. A leromlási folyamatok megértése és a környezeti hatásoknak is ellenálló anyagok, betonok megalkotása megalapozhatja a jövőnket. Lesz tehát olyan beton, ami a túlélésünket segíti.