Kis Tünde: Nullenergiás termelőüzem Komlón
Innovatív, saját márkás autófelszerelések fejlesztésével, gyártásával vált nemzetközi hírűvé a komlói Rati Kft., amely különleges kialakítású, nullenergiás épületével is felhívta magára a figyelmet. Négy évvel ezelőtt költöztek be a fa, beton, üveg kombinációjával megépített gyártóbázisra, ahol a korábbi üzemelési költségek 80%-át megtakarítják a megújuló energiák használatának, valamint az egyedi építészeti megoldásoknak köszönhetően. A belső terekben nincsenek burkolatok, a betonnal készült hatalmas felületek monotonitását színekkel törik meg.
Az egykori bányaváros, Komló Sikondára vezető útja mellett, egy korábban szántóföldként használt területen áll a 2500 m2 -es, kétszintes épület, amelyben az irodák, szociális blokkok, raktár mellett kapott helyet a 700 m2 -es gyártóterület. Az épület a maga három tornyával, különleges faburkolatával, az üvegfelületek érdekes ritmusával felkelti az érdeklődést, de 21. századi megoldásaival csak akkor szembesül a látogató, amikor átlépi a küszöböt. A tetőkön, oldalablakokon beáramló napsugarak indokolatlanná teszik a lámpák használatát, a fény érdekesen törik meg az acél- és betonfelületeken. A burkolatok nélküli falak és padló láttatni engedik a betonfelületeket, amelyek vagy a maguk natúr valóságában, vagy fehérre festve illeszkednek az irodák, tervezőszobák, folyosók, gyártócsarnok funkciójához. A nullenergiás épületben a napenergiát és a geotermikus energiát is felhasználják, a természetes szellőztetést a légáramlat szabályozásával oldják meg, nincs vezetékesgáz-felhasználás, nincsenek klímaberendezések sem.
„Ez az épület is annak az innovatív szemléletnek a terméke, amelyet vállalkozásunk képvisel. Régi álmom volt, hogy a korábbi telephelyünknél fenntarthatóbb üzem- és irodaépületünk legyen, ehhez pedig jó partnerre találtam a ház tervezője, ifj. Kistelegdi István DLA személyében. A fiatal építész Németországban tanulta a szakmát, friss tudással és szemlélettel állt hozzá a munkához. A koncepciónk az volt, hogy egy megújuló energiaforrásokra épülő, hagyományos szerkezetű, bizonyos elemeiben mégis újszerű megoldásokat ötvöző épületet hozzunk létre. Olyan építészeti megoldásokat is alkalmaztunk, amelyeket az idők során elfelejtettek az építőipar szereplői” – eleveníti fel a kezdeteket ifj. Rajnai Attila, a Rati Kft. ügyvezetője.
Az épületet eredetileg faszerkezettel álmodta meg a tervező, de ennek olyan magasak voltak a költségei, amelyet nem tudott volna vállalni az építtető. Ezért a második verzióban már a fa, beton és üveg ötvözése szerepelt. „A leginkább költséghatékony konstrukcióra esett a választás: az előregyártott vasbeton pillérvázra. E választás hátránya a faszerkezettel szemben a kb. 30-as faktorral magasabb előállítási energiaigény és az ennek megfelelő beágyazott széndioxid-emisszió, előnye viszont a gazdaságosság és a szerkezet kb. kétszeres hőtároló képességének hasznosíthatósága a fával szemben – különösen nyáron. A kitöltő kerámia falazatok hasonló tendenciát mutatnak az eredeti elképzeléssel szemben. Az épület hosszirányában végigfutó, előregyártott vasbeton gerendákra – hasonlóan az első szerkezeti verzióhoz – előregyártott 6,00 cm vastag vasbeton kéreglapos födémszerkezet ül fel, felbetonnal ellátva és úsztatott esztrichhel lezárva. Mindezzel a vázszerkezetes épület hőkapacitását és hőtároló képességét nagymértékben lehetett növelni a hatékony üzemeltetés és főként a nyári, lényegesen magasabb épületklíma-komfort kielégítése céljából” – írt az építkezésről tanulmányában ifj. Kistelegdi István.
Az épület tájolásával elérték, hogy az összes értékteremtő helyiség az északi homlokzatra került, így ugyan a nagy ablakfelületeken keresztül bejut a természetes fény, de mivel soha nem süt be a nap, nem keletkezik olyan plusz hő a helyiségekben, amelyet kompenzálni kellene. Ezzel megspórolták az árnyékolás és a légkondicionálás költségeit. A házban geotermikus rendszer biztosítja a hűtés-fűtés alapját, ez a padlóban és a födémben fejti ki hatását. Mivel sehol sincs burkolat, mindenütt csupasz betonfelületek találhatók, így a rendszer hőhatása fokozottan érvényesül. Az energiaháttér megteremtésében emellett napelemeknek van szerepük. A légtechnikát tekintve szintén újszerű megoldást alkalmaztak az építésnél: a friss levegőt természetes úton hozzák az épületbe a homlokzaton található három nagy kapu nyitásával. A házat középen átszúró három torony nyitható tetején beáramló friss levegőt teríti szét egy automatizált rendszer az épület teljes egészében, így történik a szellőztetés.
A rusztikus, meztelen betonfelületek, amelyek a belső tereket jellemzik, jól illeszkednek a mai trendekhez, az épület ipari termelőüzem funkciójához. A látszóbeton-felületeket felcsiszolták, a válaszfalakat alkotó téglafelületekkel színben egységesítették. Az áram- és gépészeti vezetékeket a falon kívül vezették el, ún. energiaoszlopokra lehet csatlakoztatni a gépeket az egyes helyiségekben. Arra a kérdésre pedig, hogy a nagy, látszóbeton-felületek milyen hatással vannak az ott dolgozókra, látogatókra, Rajnai Attila így felel: „Volt, akinek először szokatlan és furcsa volt a nagy betonfelület, de színes bútorokkal igyekszünk megtörni az anyag egyhangúságát. Ez már szinte mindenkinek tetszik. Látogatóink pedig, amikor belépnek, el sem hiszik, hogy Komlón vannak, Magyarországon, mert ritkán találkoznak ilyen enteriőrrel.”
A 21. századi megoldásokkal megépített épület működésének négyéves tapasztalata azt mutatja, hogy a korábbi energiaköltségek 80%-át megspórolják, a maradék 20%- ban pedig a gyártóberendezések energiaigénye is benne van. Az üzem működtetése szinte nulla forintba kerül. Emellett legalább ilyen jó tapasztalatnak tartja az ügyvezető a cégnél dolgozó munkatársak közérzetét, hiszen a munkakörnyezet jelentős hatással van a munkateljesítményre, a kreativitásra, a motivációra – ez pedig egy innovációval foglalkozó vállalatnál fontos tényező. Ezt támasztja alá az is, hogy az első három évben kimagasló értéket mértek a dolgozói elégedettségvizsgálat során, amelyből kiderült, hogy a ratisok mennyire büszkék erre az épületre. Mint Rajnai Attila mondja, egy megtérülés-számításban nincs benne ez a tényező, pedig a valóságban létrejöhet egy ilyen hatás, ami gyorsítja a megtérülést. „Ha a munkatársaim jobban dolgoznak, nagyobb teljesítményre képesek, a cég is nagyobb jövedelmezőséget tud biztosítani, így a korábban számítotthoz képest hamarabb megtérül a beruházás” – fogalmaz a cégvezető.
A cég a környezeti fenntarthatóság és az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit több nemzetközi elismeréssel is jutalmazták.