Lapszámok

A portlandcement felhasználásával készített betont már majdnem 200 éve használjuk. Ez idő alatt óriási tudásbázis kapcsolódott hozzá, részleteiben egyre kifinomultabb lett, mind összetételének sokszínűségében, mind az elkészítésére használt technológiák sokféleségében. Tudatosan állítjuk elő, és tőlünk függ, hogy mit alkotunk belőle. Mint ahogy az is tőlünk függ, hogy életciklusa végén mit kezdünk vele.

NEMZETKÖZI TÖREKVÉS AZ ÉPÍTŐIPARI FENNTARTHATÓSÁGÉRT

A beton a leggyakrabban és a legnagyobb tömegben használt építőanyag a világon, ezért jelentős hatással van környezetünkre. Előállítása nagy mennyiségű nyersanyag felhasználásával jár, ami – ha nem hasznosítjuk újra – bontás után hulladékká válik. A fenntartható fejlődés szempontjából nagyon fontos megváltoztatni a gondolkodásmódunkat annak érdekében, hogy a lebontott épületek és építmények törmelékét ne hulladéknak, hanem ipari alapanyagnak tekintsük. 2005 óta Magyarországon Műszaki Irányelv (BV-MI 01:2005 (H)) segíti az alkalmazás módjait, amelyet a fib (Nemzetközi Betonszövetség) Magyar Tagozata adott ki, neves szerzőgárda közreműködésével. A témát az európai törvényhozás is kiemelten kezeli, 2008-ban tették közzé a 2008/98/ EK irányelvet. Ez meghatározza, hogy az a hulladék, amelyet megfelelő módon újrahasznosítunk, már nem hulladéknak, hanem ipari alapanyagnak minősül. Ezen feltétel hatékonyabbá tételére jelenleg is zajlik a 2012. évi CLXXXV. törvény átdolgozása. Az európai szabványosítási folyamatban 2013-ban kibocsátották az új betonszabványt (EN 206:2013), amely szintén tartalmazza a beton újrahasznosításának szabályait. A szabványt 2016-ban adták ki magyar nyelven (MSZ 4798:2016), így már nálunk is könnyedén elérhető a beton újbóli hasznosításának műszaki háttere.

HOGYAN HASZNOSÍTHATÓ ÚJRA AZ ELBONTOTT BETONTÖRMELÉK?

Egy vasbetonból vagy feszített betonból készített építmény elbontásakor külön kell választani az acélbetéteket és a betontörmeléket. Az acélbetéteket ma már 100%- ban újrahasznosítják Magyarországon is, ennek – azt lehet mondani – már hagyomá- nya van. De mi legyen a betontörmelékkel? Manapság legtöbbször a hulladéklerakóban végzi, mert az a legolcsóbb és egyben bevett megoldás. Ez pazarlás, hiszen az előállítás során komoly energiákat fektettünk ebbe az anyagba. Nagyon fontos lenne, hogy jogszabály írja elő: amit valahol elbontunk, azt 100%-ban kötelező legyen újrahasznosítani. Erre ugyanúgy terveket kellene készíteni, mint az építésre. Hogyan is néz ki egy ilyen terv? A betontörmeléket össze kell törni apróra, hogy kezelhető legyen. Ennek már kidolgozott a gépi háttere, hiszen vannak olyan kompakt mobil berendezések, amelyek képesek a helyszínen felaprítani a betont. Természetesen ez költséges folyamat, ezért lenne fontos a jogszabályi kényszer. Ezt követően a felaprított törmeléket frakciókra kell bontani és a frakciókat elkülönítve kell tárolni. Léteznek ma már olyan berendezések is, amelyek a fenti műveleteket egy munkamenetben el tudják végezni. Miután előálltak a frakciók, azokat ugyanúgy szükséges megvizsgálni, ahogy azt a homokos kavics vagy zúzottkő frakciókkal tesszük. Ezután – betartva a részletes szabályokat, amelyeket a jelenlegi műszaki szabályozás (MSZ 4798:2016) előír – lehet elkészíteni a létesítménytől függő betontechnológiai terveket.

HAZAI PÉLDÁK A BETON ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁRA

Újrahasznosul a magasház

Közismert a pécsi magasház története, amelynek bontása jelenleg is zajlik. E folyamat során arról is döntés született, hogy az elbontott szerkezetet újra kell hasznosí- tani. A feladathoz tartozik a bontott anyag megfelelő méretűre darálása és termékké minősítése, ezáltal a keletkezett hulladék újrahasznosíthatóvá tétele. Az előregyártott elemeket a helyszínen szállítható nagyságúra törik, majd a kijelölt lerakóhelyen a megadott méretűre darálják. A művelethez betontörő és -roppantó gépeket, illetve a daráláshoz mobil törőberendezést alkalmaznak (Forrás: Beton, 2016. augusztus).

Környezettudatosság már a tervezésnél

Az új FTC-stadion tervezésénél a sportolók igényei, illetve a magyar és nemzetközi előírások figyelembe vétele mellett az épület környezeti hatásának csökkentése is fontos szempont volt. A környezettudatosság növelése érdekében aktív és passzív módszereket egyaránt alkalmaztak. Aktív módszer például az energia- és költséghatékony gépészeti rendszerek (pl.: LED díszvilágítás) vagy a megújuló energiaforrások használata. Alkalmazott passzív módszer többek között az újrahasznosított anyagok beépítése, az építési anyagok környezettudatos tanúsítványokkal rendelkező gyártóktól való beszerzése.

Hulladékból stadiont

A Groupama Aréna építéséhez a kivitelező hulladékgazdálkodási tervet dolgozott ki az építési területre, hogy a bontás során keletkező hulladék minél nagyobb arányban (több mint 75%-ban) kerüljön újrahasznosításra vagy újbóli felhasználásra. Minden kültéri burkolt felület feltöltése és a padlók aljzatának több mint negyede 100%-ban újrahasznosított betonból készült. Az épületet az angol BRE szervezet (Building Research Establishment) környezettudatos épületminősítési rendszerében értékelték.

(Forrás: http://www.mnvzrt.hu/felso_menu/ ingatlan_portfolio/eljarasi_dokumentumok/ groupamaarena_breeam)