Lapszámok

Talán mostanra kicsit alábbhagyott a fociláz, amit Dzsudzsákék Eb-szereplése váltott ki a hazai sportkedvelőkből, essék hát szó azokról a sportágakról, melyekben kitartóan rettegésben tartjuk a világot. Igen, a vizes sportokról van szó, úszóink, vízilabdázóink évek óta a világ élvonalába tartoznak. Nem kis sportdiplomáciai siker és kiváló versenyzőink elismerése, hogy 2017-ben Magyarország rendezheti a vizes világbajnokságot. Az esemény méltó megrendezéséhez azonban megfelelő létesítmény szükséges, amelyik mind befogadóképességében, mind technikai színvonalában kielégíti az elvárásokat.

A helyszínválasztás közvetlenül a Duna mellett, a Dagály strandtól északra fekvő területre esett, ahová impozáns épületet álmodtak meg a tervezők. Már születtek és vélhetően a jövőben is születnek írások az épületről, a szerkezetről, mi most – természetesen – az előregyártott vasbetonra fókuszálunk.

A versenymedence két hosszoldala mentén, a szinte teljesen szimmetrikus északi és déli lelátón találhatók a FERROBETON Zrt. termékei. Mindkét nézőtér egy alapépületből és a világverseny lebonyolítása után elbontásra kerülő részből áll. A megmaradó rész függőleges teherhordó szerkezete monolit vasbeton pillérekből és falakból épült, ezekre került az előregyártott lelátógerenda és arra maga a lelátóelem. Az utóbbi idők stadion- és egyéb, kisebb lelátót tartalmazó beruházásai után már szinte rutinfeladatnak számított egy szögben elhelyezett, négyszög keresztmetszetű gerenda és az alul sík, két széksor fogadására alkalmas feszített lelátóelem. Ez utóbbit fejjel lefelé gyártottuk, így biztosítva a többször megtört, látszó felületek kialakítását és kiváló minőségét. Újdonság volt, hogy a nézőtéri közlekedőket egyben öntöttük a lelátóval, nem külön elemként készítettük, ami drasztikusan lecsökkentve az emelések számát lehetővé tette a szűkös határidő betartását. Másik nagy előnye, hogy a viszonylag kis elemek rögzítésével sem kellett foglalkozni, továbbá kevesebb lett az illesztési hézagok száma, növelve a pontosságot és mérsékelve a fugázási feladatot. Szintén előregyártott vasbetonból készült az alsó és felső karéjt lezáró parapet elem, és a kettőt összekötő lépcső.

Az ideiglenes épület igazi kihívásokat tartogatott, jellegéből adódóan egyszerre több, néha következményeiben ellentétes szempontot kellett figyelembe venni munkánk során. Természetes igényként jelentkezett a későbbi, minél egyszerűbb bonthatóság, ám ezen túl úgy kellett a szerkezetet megtervezni, hogy az egy másik helyen, más funkcióval újra felépülhessen. Ez az „új” épület azonban még a tervezőasztalon sem létezett, az uszoda 5,40 m-es szintjét megfelezve 2,70 métrenként kerültek a pillérekre további rövid konzolok. Az előregyártott vasbeton szerkezet pillér-gerenda vázas, vegyesen körüreges födémmel és zsalupanellel az alapépület felső szintjéig, +16,20 m-ig ér, fölötte épül az acélszerkezetű mobil lelátó.

A bontás megkönnyítése és az elemek újbóli felhasználhatósága miatt elvetésre került egy kézenfekvő, monolit vasbeton merevítőfalas, vasalt felbeton tárcsaszerkezet, amely panelekre kerülő betonfóliával elválasztva készült, és a függőleges, valamint vízszintes merevítés is acélszerkezetű. Ennek következtében pályafutásom talán legbonyolultabb pillérei jöttek létre, amelyekben minden irányban konzolok találhatók. Ezek sokszor irányonként és szintenként is különböznek egymástól. A csomóponti kialakítások, az acélszerkezet fogadására bebetonozandó szerelvények acéllemezekből készültek. Nem egy pillérbe 50 darabnál is több került belőlük, tucatnyi fajtából, így az acélszerelvények tömege elérte összesen az 1 tonnát is. A szerkezet építése jelenleg is tart, de joggal bízhatunk abban, hogy időben sikerül átadni, és az úszósport, valamint a főváros egy gyönyörű épülettel gazdagodik. Ezek után már csak Hosszú Katinkáékon a sor, hogy tovább gyarapítsák a hazai „nemesfémállományt”.