Lapszámok

A 25 emeletes már csak 16 emeletes, és mire ez a cikk megjelenik, ismét néhány szinttel alacsonyabb lesz a Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült pécsi lakóház. Magyarországon még nem bontottak el ilyen magas épületet, ezért a munkák megtervezése és kivitelezése különleges gondosságot igényelt a szakemberektől. A több ezer tonna bontási hulladék felhasználása pedig újabb kihívást jelent az érintettek számára.

A 80 m magas lakóházat 1975- ben építették a jugoszláv IMS-technológiával. 14 évvel később derült ki, hogy a 252 lakásos épületben néhány, pillér mellett lévő csomópontban korróziós nyomok találhatók, így három hónap alatt elköltöztették az ott lakókat. Az azóta eltelt évek alatt több ötlet is született az 1990 óta üresen álló lakóingatlan hasznosítására (pl. irodaház, szálloda, kollégium, üzletek), számos alkalommal változott a tulajdonosa is, egyszer még meg is erősítették a szerkezetet, míg végül tavaly megszületett a közben életveszélyessé vált ház elbontását elrendelő határozat.

BONTÁSI TERV: VISSZAFELÉ FOROG A FILM

A magasház bontási tervét az a Maros József (Marosterv) pécsi statikus tervező készítette, aki a 2003-as megerősítési munkák tervét is kidolgozta. Felmerült annak a lehetősége, hogy az eredeti épületet a feléig visszabontják, az alsó rész pedig statikailag már olyan erős, amit az előírások szerint is megfelelő állékonysággal lehetett volna igazolni. Ezt a tervet azonban elvetették.

Az IMS-szerkezetek visszabontása az építéshez képest fordított műveleti sorrendben, vagy robbantással történhet. Utóbbi lehetőséget kizárták, mivel a magasház közvetlen közelében lakóházak, intézmények vannak, ezek kiürítése pedig nem, vagy csak nehezen lett volna megoldható.

A magasház egy szintje felülnézetből

„A bontást úgy kell végezni, hogy minél nagyobb elemeket emeljenek ki, hasonló méretűeket, mint amikor megépítették, csak fordított sorrendben. Mintha visszafelé játszanánk le a filmet. A házépítésnél a legnagyobb elem 5 t-s volt, tehát mi is maximum ilyen tömegű elemeket jelöltünk meg a bontási tervben. Ahhoz, hogy egy IMS-födémet elemeire bontsunk, három fajta vágóeszközt használhatunk: vágókorongot gyémánt, illetve vídia vágóéllel, nagynyomású vízsugarat, de a vasbeton-elemeket össze is roppanthatjuk. Bármelyik technológia esetén lehetőség van lángvágó használatára, gáz-hegesztő készülékkel. A feszítőpászmákban és az eredeti huzalkötegekben 20 tonna (200 kN) erőt kell feltételezni, ezért ezeket elcsípéssel, koronggal átvágni tilos.

A feszítőerő feloldásához a kiviteli tervben meghatározott helyeken a feszítőhuzalokat fel kell tárni és a megadott sorrendben föl kell melegíteni, ki kell lágyítani és át kell égetni hegesztőpisztollyal. Azt az elemet, amit nem lehet, vagy nem célszerű egyben kiemelni, fel kell szeletelni, mint egy süteményt, és a daruval a földszintre juttatni.

Középső traktus bontása

Van, amit nem érdemes elbontani, azt – mint amit most is használnak a kivitelezésnél – roppantással kell összetörni, vagy konténerben, vagy a liftaknán keresztül lejuttatni. A tényleges bontásnál – alkalmazkodva a helyzethez – a tervben szereplő technológiai arányok megfordultak.” – ismerteti a bontási munkák lényegét Maros József, aki arra a kérdésre, hogy különleges bontási technológiát igényelnek-e az IMS-épületek, a következőt válaszolja:

„Mindvégig figyelemmel kell lenni arra, hogy az épület feszített vasbeton-szerkezetű, sőt, a megerősítés során egy plusz feszítéssel összefeszített szerkezetet kaptunk. Ha ezt nem szakszerűen bontják meg, akkor elroppan. Ez egyébként előfordult az építésnél is. Számtalan csomópontban jelen van a feszítés, és ahogy összeroppantják az elemeket, úgy lazul a szerkezet, és múlik el a veszély.” A bontás terv szerint halad, a tervezők korábbi bontási tapasztalatai, valamint a technológia és az eszközök figyelembe vételével legalább 9 munkanap kell egy szint elbontására. Jó esély van rá, hogy még az év vége előtt befejeződik a munka. A tervben a projekt a területre tervezett zöldfelület háromszori fűnyírásával zárul. Addig azonban még rengeteg feladat vár a szakemberekre.

BETONŐRLEMÉNY ÚTALAPBA, ACÉL ÚJRAHASZNOSÍTVA

A bontás során keletkező anyag nem vész kárba, szelektálás után kiválasztják belőle a hasznosítható elemeket. Az értékesebb acélszerkezetet, ami betonvas és szerelvény formájában van beépítve a ház elemeibe, beolvasztják, a betont pedig megőrölik. Az őrleményt utak vagy épületek alapjához használják fel. A bontást tervező szakemberek úgy határozták meg az őrlés mértékét, hogy minél több fajta útba lehessen beépíteni a hulladékanyagot.

Padlóelem kiemelése

A LEGMAGASABB BONTANDÓ ÉPÜLET HAZÁNKBAN

A magasház tényleges bontását több hónapos előkészítő munka után 2016. március 25-én kezdte meg a közbeszerzési eljárást elnyerő, a STRABAG-MML Kft. és a Land-Bau Kft. alkotta konzorcium. Hogy milyen kihívást jelent a Magyarországon az eddigi legmagasabb épület bontása, arra Jakab Róbert projektvezetőtől kaptunk választ:

A magasház bontása a magassága miatt jelent kihívást. A környezeti hatások (zaj, por) csökkentése és a munkavédelmi követelmények betartása miatt homlokzati palánkrendszert használunk. Ezt a homlokzati kúszó palánkot Magyarországon először alkalmazzuk. A bontást távirányítású robot bontógépekkel végezzük.

Merevítő fal kiemelése

Tudni kell, hogy a magasház közvetlen környezetében lakó- és közületi ingatlanok találhatók. Az érvényben lévő MSZ-04- 900:1989 szabvány szerint az épületmagasság 1/5-ének megfelelő, de legalább 6 m szélességű vízszintes körzetet veszélyes termelési területnek kell tekinteni. Ebből adódóan a magasház közvetlen közelében lévő Hungária út forgalmát egy ideiglenesen megépített elkerülő útra kellett terelni, a gyalogosforgalmat pedig egy védett, fedett gyalogjárda megépítésével tettük biztonságossá. Emellett a veszélyes termelési területen kívül, a bontandó épülettől 18-25 méterre építettük meg 2,5 m magas tömör kerítésünket, mely védelmet nyújt és egyben a bontási terület határa is.

A munkák megkezdését követően bizonyára adódtak olyan előre nem látható körülmények, amelyek a bontási terv módosítására kényszerítették a munkát végzőket. Miben tértek el a bontási tervektől?

A bontási tervben a szintenkénti bontást határozta meg a tervező. Ettől nem tértünk el. Míg a tervező a gyémántkorongos betonvágást gondolta elsősorban alkalmazhatónak, addig a tervdokumentációban és a nyertes pályázati anyagunkban is szereplő roppantásos technológiához rendelkezésünkre álló robot bontógépek jelentősen felgyorsították a folyamatokat. Az előregyártott elemeket szinte egészben tudjuk kibontani. A csomópontok széttörésével, a feszítőpászmák elvágásával szabaddá válnak az elemek. A munkák megkezdése után szembesültünk azzal a problémával, hogy az eredeti terveken jelölt csomópontok kibetonozására előírt betonminőségek a valóságban jelentős eltérést mutatnak. A tervezettnél több körültekintést, gondosságot igényel az épületen végzett munka, de összességében elmondható, hogy az előre eltervezettek szerint folyik a bontás.

Merevítő fal kiemelése

Milyen és mekkora mennyiségű hulladék keletkezik a bontás során, és ezeket miként hasznosítják?

A bontási tervben 20 000 tonna beton és 800 tonna betonvas szerepel. 7 emelet bontása és kiszállítása után 6 000 tonna betont és 200 tonna vasat szállítottunk el a területről. A kiszállításokról pontos nyilvántartást vezetünk. A bontott anyag a tulajdonosé. A feladatunkhoz tartozik a bontott anyag megfelelő méretűre darálása és termékké minősítése, ezáltal a keletkezett hulladék újrahasznosíthatóvá tétele. Az előregyártott elemeket a helyszínen szállítható nagyságúra törjük, majd a kijelölt lerakóhelyen a megadott méretűre daráljuk. A művelethez betontörő és -roppantó gépeket, illetve a daráláshoz mobil törőberendezést használunk.