Szilvási András: Budapestnek miért nincs?
Minden, ami az emberi tevékenységgel, találékonysággal és tenni akarással összefügg, tárgyiasul, legyen az művészet, technika, vagy épület. Minden kor otthagyja emblematikus tárgyait, így emblematikus épületeit városainkban vagy régen elfeledett településeken.
Gondoljunk csak a kőkörökre Stonehenge-ben, a régen letűnt mezopotámiai városokra, amelyeknek vallási tárgyú épületei, a zikkuratok még mindig állnak, vagy Latin-Amerika, Egyiptom és más ókori helyek emlékeire, amelyek ma turisztikai célpontok.
Nagy ugrás a római építészettől a gyönyörű templomokig, székesegyházakig, vagy a közelmúltból Eiffel acélszerkezeteiig, Le Corbusier betonépületeiig. Ma a múlt lenyomataként tömegével vannak jelen a tégla-, az acél- és üvegpaloták a városok, így Budapest építészetében is. Ezek az épületek nem költséghatékonyak és nem, vagy nehezen elégítik ki az energiahatékonysági előírásokat. Nagyszerű példák egész sora bizonyítja a látványbeton megjelenésű épületek költség- és energetikai hatékonyságát. A szándékoltan súlyos, vagy éppen lebegni látszó betonépítmények díjak sokaságát nyerik a világ több nagyvárosában. Budapest ez alól kivétel. Talán az erőltetett panelos lakásépítés, annak is fantáziátlan sorozatai vették el a budapesti beruházók és tervezők kedvét? Alább néhány példa arra, hogy a beton szép, csak tudni kell vele bánni.
BETON LEBEGÉS:
Mexikó építészete egy hatalmas ív a lépcsős piramisoktól a legújabb épületekig. Pueblában a Toyo Ito & Associates iroda (2013-ban Pritzker-díjat kapott) tervezte a Museo Internacional del Barroco (MIB) együttesét. Az épület maga a könnyed szárnyalás, pedig beton. Hófehér hajlított felületei, karcsú sziluettje megihleti a szemlélőt. A MIB olyan találkozási központ, amelyik megtestesíti a betonépítészet nemzetközi törekvéseit. Az emberek a világ minden tájáról összegyűlnek itt és megtekintik a felhalmozott csodákat, kicserélik a gondolataikat.
Museo Internacional del Barroco Forrás: dezeen.com
A tervezők három irányelvet határoztak meg önmaguk számára: a merev betonszerkezet helyett egy lebegő, szinte folyékony sziluett létrehozása, másodsorban a hagyományos múzeumok sötét termeiben elhelyezett alkotások pontszerű megvilágításának átmentése. Ezt a hatást a tető körablakaiból beáramló intenzív fénnyel érték el. A szobákat, termeket, mint egy világító rózsafüzér fonják össze a tető körablakai. A látogatók megtapasztalhatták a leeső fény hatását, amely olyan, mint az ember és a természet dialógusa. A harmadik elképzelés az épület beleillesztése a környezetébe, oly módon, hogy a mindenütt jelenlevő víz természetes kapocsként funkcionálhasson a Metropolitan Parkkal.
A meghajlított fehér beton falak, a falakat keretbe foglaló vízzel teli udvar adja a hátteret a múzeum barokk művészeti kiállításaihoz. A MIB Puebla város közparkjának a szélén épült meg, a város felé eső oldala a beton városi felhasználásának egy szép példája. A szárnyaló betonlemezek bordázottak, érdesített felülettel. Igazi vizuális kapcsolat az ember és az építészet között. A beton ívek mint szárnyak fogják közre a központi udvart.
Museo Internacional del Barroco Forrás: dezeen.com
A tervező szándéka szerint mint Vénusz a habokból, úgy nő ki az épületegyüttes a forrásból. A hullámzás a belső térben is folytatódik. Az emblematikus kör ablak, amely nem is kör, fokozza ezt a hatást. A lépcső belesimul és maga is része a hullámzásnak.
A DINAMIKUS (VODAFONE) BETON:
José António Barbosa és Pedro Lopes Guimarães tervezte az új Vodafone központot Lisszabonban.
A beruházó határozott kívánsága volt, hogy az új központ megjelenése, kisugárzása feleljen meg a Vodafone filozófiájának. (Vodafone élet, az élet mozgásban van.) A tervezőknek sikerült a filozófiát átültetni a központ épületére. A ház dinamikus mozgást közvetít a szemlélődők részére, egyben kihívás a statikus állapotnak. Éles trapézok, mégis hullámzó betonfelületek uralják a látványt.
Vodafone központ Forrás: archdaily.com
Nem szokványos irodaház a maga lineáris szögletességével, funkciót kifejező ornamentikával. Inkább szobrászat, iparművészet, amely a kubust mint szabálytalan testet tartja sokarcú mozgásban. A beton homlokzat mint egy tojáshéj ad biztos támaszt az épületnek, lehetővé téve a belső alátámasztások számának csökkentését. Az így kialakított belső tér felhasználási lehetősége rendkívül sokoldalú.
Az irodaház öt emelete alatt három pinceszint található a korrekt parkolás megteremtésére. Az irodaház pincéje stílszerűen beton bevilágítókat kapott, amely egyben átmenet az épület és a zöld környezet között. A belsőépítészeti elemeiben is meghatározó a beton. Csiszolt beton padlózata és a tartószerkezeti elemek beton látványa itt is meghatározó. A világ újra felfedezte a beton sokféle lehetőségét az építészetben és a belsőépítésben.
Ezt a folyamatot segíti a beton szabályozásának kiteljesedése, a szuperbetonok megjelenése és a látványbeton korszellemhez igazítása. Tanuljunk építészeti múltunk hibáiból és bátran alkalmazzuk a korunkhoz jól igazodó anyagot, a betonépítészetet itthon, Magyarországon és Budapesten is.